A Max Planck Földönkívüli Fizikai Intézet (MPE) és a spanyol Asztrobiológiai Központ (CAB) szakemberei egy minden eddiginél összetettebb kénalapú molekulát azonosítottak a világűrben a G+0.693–0.027 jelű molekulafelhőben, a Tejútrendszer mélyén, a Földtől 27 ezer fényévre. A felfedezés segíthet nekünk jobban megérteni az élet kémiai eredetét.
A beazonosított vegyület tudományos neve 2,5-ciklohexadién-1-tion (C6H6S) – egy tizenhárom atomból álló, stabil, hatszögletű gyűrűs szerkezet, amely jóval komplexebb az általunk eddig észlelt legfeljebb hatatomos kénvegyületeknél.
A kén elengedhetetlen az élethez, ugyanis kulcsszerepet játszik a fehérjék és enzimek felépítésében, viszont a csillagközi térben eddig csak egyszerűbb formáit találtuk meg.
A kutatás sikeréhez a legmodernebb laboratóriumi technikákra volt szükség: a szakemberek rendkívül büdös, folyékony tiofenolból (C₆H₅SH) állítottak elő tiepint 1000 voltos elektromos kisülés segítségével laboratóriumi körülmények között, majd egy saját fejlesztésű spektrométerrel rögzítették a molekula saját rádió-ujjlenyomatát. Végül a hét számjegyű pontossággal meghatározott jelet összevetették a spanyolországi IRAM és Yebes rádióteleszkópok által gyűjtött adatokkal, ami lehetővé tette a molekula kétséget kizáró azonosítását a távoli gázfelhőben.
A kutatás vezető szerzője, Mitsunori Araki szerint ez az első egyértelmű bizonyíték arra, hogy összetett, gyűrűs szerkezetű kénvegyületek is jelen vannak a csillagközi térben.
A kutatók régóta feltételezték, hogy ilyen molekulák létezhetnek az űrben is, de eddig nem sikerült őket egyértelműen beazonosítani. Az eredmények azt sugallják, hogy a csillagközi felhőkben már a csillagok és bolygók kialakulása előtt megindulhatott a bonyolult szerves kémia.
A kutatók úgy vélik, hogy a most felfedezett molekulát majd újabb hasonlóak követhetik, mindez pedig áthidalhatja azt a tudományos szakadékot, amely a csillagközi tér egyszerű kémiai folyamatai, valamint a meteoritokban, üstökösökben talált összetettebb szerves anyagok között sokáig tátongott. A felfedezésről szóló tanulmány a Nature Astronomy folyóiratban jelent meg Sulfur-Bearing Cyclic Hydrocarbons in Space címmel.
Ezek is érdekelhetnek:
Egy űrszonda olyan furcsa jelet fogott a Marsnál, ami miatt kísértetiesen hasonlít a Földhöz
A Mars eddig egy békés, bár kissé poros sivatagnak tűnt, de a legfrissebb kutatások szerint a vörös bolygón is felizzik néha a feszültség.
Így nézett ki az űrből, ahogy rakéták csapódnak Kijevbe
Még a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről is tisztán kivehetők voltak a robbanások fényei Kijev felett.
Elkerülhetetlen és látványos vég felé sodródik a Hubble űrteleszkóp
A Hubble űrteleszkóp három évtized óta mutatja meg, mennyire lenyűgöző és mennyire rejtélyes a világegyetem, most azonban egyre biztosabb, hogy a Hubble űrteleszkóp története látványos fináléval zárul.
(Forrás: Nature, Svábhegyi Csillagvizsgáló, MPG; képek: Getty Images)
