Eddig a szakértők úgy hitték, hogy a hó alacsonyan fekvő marsi felhőkből hullik, amelyek lassan és ritkásan ereszkednek a talaj felé az erős szelektől mentes környezetben. Azonban úgy tűnik, hogy éjszakánként heves hóviharok dúlnak a Marson, ez pedig megváltoztathatja a vörös bolygóról kialakult eddigi elméleteket.
A nemrég közzétett tanulmányból – amelyet a Nature Geoscience című szaklapban mutattak be – az derül ki, hogy a viharosan keringő jeges vízrészecskék percek alatt csapódnak a talajnak, nem pedig hosszú órák alatt, lassan ereszkedve.
„Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy hóembert lehetne építeni, vagy síelni lehetne a felszínen. A Marson állva nem vastag hótakarót, sokkal inkább egy jégréteget láthatnánk”
– mondta Aymeric Spiga, a párizsi Pierre Curie Egyetem kutatója, a bolygóatmoszféra dinamikájának szakértője. A Mars légköre százszor ritkább, mint a Földé, de még mindig elég sűrű ahhoz, hogy változatos időjárása legyen, például felhők és szelek alakuljanak ki a légkörben. Páratartalma azonban nagyon alacsony, sőt a Mars gyakorlatilag egy száraz sivatag, melynek felszínén semmi folyadék nincsen.
A marsi sarkvidékeken ellenben vízjég rejtőzik a homokréteg alatt. Ezt a NASA Phoenix nevű marsjárója fedezte fel, mely lapátjával behatolt a bolygó felszíne alá 2008-ban. A robot a helyi időjárást elemezve a vízjégfelhők alatt csapadék jeleit észlelte. Egy pár keringő műhold pedig az éjszakai időjárásról tett megfigyeléseket, főként az északi sarkvidék felett. Mindkét megfigyelés meglepő volt a kutatók számára.
Ezek a marsi hóviharok a Földön tapasztalható kis, lokalizált időjárási jelenségekhez, az úgynevezett mikrolégzuhatagokhoz hasonlíthatók, amelyekben hideg, sűrű levegő süllyeszti le gyorsan a havat vagy az esőt a felhőből.
A légzuhatag, vagy más néven lecsapó légtest olyan erős leáramlás, mely hirtelen pusztító szélvihart eredményez a talajfelszínen vagy annak közelében. Jellemzője, hogy mindössze pár percig tart, de azalatt több száz kilométer per órás szélsebesség is előfordulhat.
És az érdekel, hogy a Curiosity marsjáró merre járt az elmúlt 5 évben?
(Forrás: New Scientist, Phys.org, MTI, Nature Geoscience)