A történet még inkább zavarba ejtő, ha hozzátesszük, hogy Bülent Sik kifejezetten a török Egészségügyi Minisztérium megbízásából végzett kutatásokat Törökország nyugati részén, ám miután az eredményeket publikálta, mégis börtönbüntetésre ítélték.
A minisztérium 2010-ben kérte fel az Akdeniz Egyetem Élelmiszerbiztonsági és Mezőgazdasági Kutatóközpontjának akkori igazgatóhelyettesét, hogy derítse ki, lehet-e összefüggés az ország nyugati részén megfigyelt rákos megbetegedések kiugróan magas száma, valamint a talajban, az ivóvízben vagy az élelmiszerekben található esetleges mérgező vegyületek között.
Şık és kutatócsapata munkához is látott, és ötéves vizsgálódásuk egészen hajmeresztő eredményekre jutott: a tudósok többek között rovarirtó, nehézfém és policiklusos aromás szénhidrogének nagy mennyiségű jelenlétét mutatták ki több élelmiszer- és vízmintában is, emellett azt is megállapították, hogy a víz számos területen higannyal, alumíniummal, krómmal és arzénnal fertőzött.
Egy ilyen ügy a világ összes országában hatalmas visszhangot keltett volna, Şık azonban hiába várta, hogy történjen valami, így három évvel a jelentés elkészítése után úgy döntött, hogy a nyilvánossághoz fordul: a kutatási eredményeit az isztambuli székhelyű Cumhuriyet újságban tette közzé tavaly áprilisban, ami ellenzékisége miatt régóta a jelenlegi hatalom célkeresztjében van.
Şık megúszhatta volna felfüggesztett börtönbüntetéssel, amennyiben hajlandó megbánást tanúsítani a tette miatt, ám miután ezt visszautasította, a bíróság első fokon 15 hónapos szabadságvesztésre ítélte. Ahogy Milena Buyum, az Amnesty International egyik aktivistája felhívta rá a figyelmet, az eljárás során maga az Egészségügyi Minisztérium sem cáfolta, hogy a Şık által napvilágra hozott információk ne lennének helytállóak, a kutatót csupán az információk nyilvánosságra hozása miatt ítélték el.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Şık és a hatalom viszonya az elmúlt években közel sem volt felhőtlen: bátyját, Ahmet Şıket, aki a Cumhuriyet oknyomozó újságírója volt, korábban szintén bebörtönözték, mert kritizálta a kormányt, Bülent Şıket pedig 2016-ban, vagyis egy évvel a kutatás befejezése után kirúgták az egyetemről, mert aláírt egy petíciót, ami a török és kurd csapatok közötti békekötésre szólított fel.
(Forrás: Sciencemag, Fotó: Bülent Şık/Facebook)