A csillagászok egy évtizeddel ezelőtt fedezték fel a galaxisoknak azt a nagy tömegű egyedekből álló, kicsiny populációját, amelyet vörös rögöknek (red nuggets) neveztek el.
A nagyon távoli objektumokat először a Hubble-űrtávcső felvételein azonosították, távolságuk az ősrobbanás utáni három-négy milliárd évvel ezelőtti állapotot jelez. Kiderült, hogy a vörös rögök az első, nagy tömegű galaxisok maradványai, amelyek az ősrobbanást követő egymilliárd év során jöttek létre.
Egyúttal feltételezik, hogy a vörös rögök lehetnek azoknak az óriás elliptikus galaxisoknak az ősei, amelyek a világegyetem közelebbi részein figyelhetők meg.
A legtöbb vörös rög az évmilliárdok során egyesült más galaxisokkal, kis hányaduk azonban átvészelte az univerzum történelmét anélkül, hogy közelebbi kapcsolatba került volna más galaxisokkal, így lényegében érintetlen állapotban maradt meg.
E galaxistípus tagjai igazi kincsesbányát jelentenek a csillagászoknak, amikor azt tanulmányozzák, hogyan fejlődtek a galaxisok és a magjukban lévő, hatalmas tömegű fekete lyukak az évmilliárdokon át tartó elszigeteltségben. A Chandra-űrtávcsővel két ilyen elszigetelt galaxisban vizsgálták a forró gáz tulajdonságait, majd a NASA június végén sajtóközleményben adott hírt a vörös rögökre vonatkozó új kutatási eredményről, amely szerint
a galaxisok magjában található óriás fekete lyukak ezekben a galaxisokban elfojtják a csillagok keletkezését, miközben a csillagok felhasználatlan üzemanyagát magukévá téve szokatlanul nagyra híznak.
A felfedezést az a nemzetközi kutatócsoport tette, amelynek vezetője és a felfedezésről hírt adó tudományos publikáció első szerzője Werner Norbert, az ELTE Fizikai Intézetének főmunkatársa.
A szakemberek régóta tudják, hogy a fekete lyukba behulló anyagot az erős gravitációs és mágneses tér kifelé térítheti, és az így kialakuló nagy sebességű gázkilövellések elfojtják a csillagkeletkezést. Ez azért történik, mert a fekete lyuk közelében lejátszódó, heves folyamatok intenzív energiaforrást jelentenek,
kisugárzott hőjük pedig megakadályozza, hogy a galaxisban a csillagközi gáz eléggé lehűljön ahhoz, hogy tömegesen csillagok keletkezhessenek belőle.
A szerzők véleménye szerint a két megfigyelt galaxisban lévő fekete lyuk tömegének jelentős hányada a galaxisokat körülvevő gázból származik. Úgy tűnik tehát, hogy a fekete lyukak nemcsak gátolják a csillagok keletkezését, hanem a galaxis anyagának egy részét is magukba szippantják.
Ez is érdekelhet:
Kísérletekben is rábukkannának az első deuteronon túli dibarion-rendszerre
Közelebb kerülhetünk a neutroncsillagok belsejében lejátszódó folyamatok vagy a szingularitás alaposabb megértéséhez.
(forrás: Phys.org, IFL Science, MTI)
