Közelednek az év leggyorsabb hullócsillagai: hétfőről keddre virradó éjszaka tetőzik a Leonidák meteorraj, amikor óránként akár tizenöt hullócsillag is feltűnhet az égbolton.
A Leonidák meteorjai másodpercenként több mint 70 kilométeres sebességgel lépnek be a Föld légkörébe, ezzel ők a leggyorsabbak valamennyi meteorraj közül. A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a radiánspont, vagyis a meteorok látszólagos kiindulási pontja 22 óra után kel fel kelet felől, az intenzívebb meteorhullás pedig a hajnali égen várható.
Megfigyelésükhöz nincs szükség távcsőre, szabad szemmel is jól láthatóak lesznek a hullócsillagok, ugyanakkor az észleléshez érdemes fényszennyezéstől mentes, sötét égboltot keresni.
A Leonidák meteorraj az 55P/Tempel-Tuttle nevű periodikus üstökös törmelékéből származik. Ez a kométa 33 év alatt kerüli meg a Napot. Az üstökös retrográd, azaz a bolygók keringési irányával ellentétes pályán mozog. Emiatt a Leonidák meteoridjai szemből találkoznak a Földdel, és így alakul ki az elképesztő, akár 71 kilométer per szekundumos belépési sebességük. Ez az oka annak, hogy a Leonidák fényesek és gyorsak, sok közülük rövid, villanásszerű felragyogással tűnik el a légkörben.
A Leonidák hullócsillagai az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából látszanak érkezni, innen származik a nevük is. Bár az óránkénti 10–15 hullócsillagos aktivitás nem a legmagasabb az év során, a raj gyorsasága és fényessége miatt az egyik leglátványosabb meteorraj. A Leonidák között ritkábban ugyan, de előfordulnak úgynevezett tűzgömbök (bolidák) is.
Ezek a nagyobb méretű, kavicsszerű meteoroidok hosszabb pályán haladnak, mielőtt a légkörben darabokra robbannának.
A meteorraj különleges történelmi múlttal is bír: bizonyos években, amikor a Föld a közelébe érő üstökös sűrű porfelhőjén halad át, a Leonidák meteor kitörést produkálhatnak, amikor óránként több száz, akár több ezer hullócsillag is megfigyelhető. Ilyen látványos kitörésekre legutóbb 1966-ban, 1999-ben és 2001-ben került sor.
Ezek is érdekelhetnek:
79 éve készítették a fotót, ami először mutatta meg az űrből a Föld felszínét
Lehet, hogy a szovjetek voltak az elsők, akik műholdat állítottak pályára, de az amerikaiak készítették az első fotót az űrből. Mutatjuk is.
A kínai Mars-misszió űrszondája ritka csillagközi égitestet rögzített
A Tienven–1 Mars-misszió űrszondája nagy felbontású kamerájával sikeresen megfigyelte és rögzítette a 3I/ATLAS jelű csillagközi objektumot.
145 fényévre tőlünk megfigyelték a pusztítást, ami a Földre és a Naprendszerre vár
Nagyjából ötmilliárd év múlva a Föld is arra a sorsra a jut, amit most sikerült megfigyelni.
(Forrás: Svábhegyi Csillagvizsgáló)
