Akár nagy medencék is kirajzolódhatnak egy bizonyos időpontban és régióban.
A földön kívüli élet lehetőségeit célzó kutatások egyik fő célja az élet számára elengedhetetlen folyékony víz jelenlétének kimutatása. Ehhez járultak most hozzá az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatói, akik kis mennyiségű folyékony víz megjelenését modellezték a Mars teljes felszínén, majd arra az eredményre jutottak, hogy
tavasszal és nyáron, a késő esti és kora hajnali órákban a Mars északi féltekén nagyobb kiterjedésben – akár nagy medencék – jelenhet meg a folyékony víz, mint a délin.
A Marson évmilliókkal ezelőtt még nagyobb mennyiségben volt víz, azonban a gyenge gravitáció és a mágneses védőburok, vagyis magnetoszféra hiánya miatt ennek nagy része mára az űrbe szökhetett. A bolygó maradék vízkészletei manapság vízpára, illetve túlnyomó részben jég formájában vannak jelen. A Marson uralkodó hideg (átlagosan -60 Celsius-fok) és roppant alacsony légnyomás következtében, ha meg is olvad a felszíni vízjég, hamar elpárolog vagy jégből egyből gáz fázisba szublimál, és nem képes stabilan megmaradni folyékony halmazállapotban. Sós vizes oldatok azonban jóval alacsonyabb hőmérsékleten is folyékonyak lehetnek.
A CSFK közleménye szerint a Mars felszínén a Phoenix űrszonda, később pedig a Curiosity marsjáró is kimutatott különféle perklorát sókat, amelyek erősen higroszkópos tulajdonságaik miatt segítik az elfolyósodás folyamatát. Ennek során a szilárd halmazállapotú só olyan sok vizet vesz fel, hogy folyékony anyaggá válik – marsi helyszíni kísérleteket eddig nem végeztek, így a jelenség egyelőre főként számítógépes modellezéssel vizsgálható.
Ugyanakkor a tervek szerint 2023-ban az európai ExoMars program keretében lehetőség nyílik arra, hogy a Marson vizsgálják az elfolyósodást – az ehhez szükséges műszer fejlesztésében egyébként a CSFK magyar kutatói is közreműködnek.
(Forrás: ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, MTI, fotó: NASA)
Ez is érdekelhet:
Rejtélyes, lila köveket találtak a Marson – Nem tudni, mi az, és azt sem, hogy került oda
A kutatók egyelőre nem találtak rá magyarázatot.
Kísérteties jelenséget észleltek: Nem ismerünk olyan dolgot az égbolton, ami így tesz
Valami az űrben 20 percenként felvillan.
A Holdba fog csapódni a SpaceX irányíthatatlanná vált rakétája
A 4 tonnás rakéta több mint 9000 km/órás sebességgel száguld neki a Holdnak.
