Valójában a „Pokol kapuja” néven emlegetik a helyet, ahol készült a felvétel.

A naplemente – a Nap forgásán túl – mint jelenség annak köszönhető, hogy a Napból érkező sugarak eredetileg fehér színű fénye fénytörést szenvednek az atmoszférában és a levegőmolekulákon, illetve a levegőben található szennyezőanyagok molekuláin szóródnak. Igen ám, de a rövid hullámhosszúak nagyobb mértékben szóródnak, mint a hosszú hullámhosszúak, ezért a színskálából az ilyenkor látható hosszabb hullámhosszú narancssárga és vörös árnyalatok maradnak meg, vagyis ezért látjuk a napkoronghoz hasonlóan a környező égboltot is narancssárga színezetűnek.

Persze látványban naplemente és naplemente között is van különbség, például Izlandon így fest egy naplemente a Hekla* 1491 méteres magasságáról – ha ez ilyen, akkor milyen lehet a mennyország?

*A Hekla egy 40 kilométer hosszú vulkanikus vonulat legaktívabb – mintegy 5,5 kilométer hosszan elnyúló – része, amit a középkorban az izlandiak csak a „Pokol kapuja” néven emlegették.

Ez is érdekelhet:

Így néz ki a Mars, ha az emberi szem számára láthatatlan spektrumon fotózzák

Természetesen azért láthatod mégis, mert átkonvertálták számunkra is látható színekre, de így sem ismersz rá a Marsra.

Videón a sokáig a Naprendszer 9. bolygójának számító Pluto 3500 méteres jéghegyei

Egyenesen a Naprendszerünk széléről érkeztek a felvételek.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában