Valójában a „Pokol kapuja” néven emlegetik a helyet, ahol készült a felvétel.
A naplemente – a Nap forgásán túl – mint jelenség annak köszönhető, hogy a Napból érkező sugarak eredetileg fehér színű fénye fénytörést szenvednek az atmoszférában és a levegőmolekulákon, illetve a levegőben található szennyezőanyagok molekuláin szóródnak. Igen ám, de a rövid hullámhosszúak nagyobb mértékben szóródnak, mint a hosszú hullámhosszúak, ezért a színskálából az ilyenkor látható hosszabb hullámhosszú narancssárga és vörös árnyalatok maradnak meg, vagyis ezért látjuk a napkoronghoz hasonlóan a környező égboltot is narancssárga színezetűnek.
Persze látványban naplemente és naplemente között is van különbség, például Izlandon így fest egy naplemente a Hekla* 1491 méteres magasságáról – ha ez ilyen, akkor milyen lehet a mennyország?
*A Hekla egy 40 kilométer hosszú vulkanikus vonulat legaktívabb – mintegy 5,5 kilométer hosszan elnyúló – része, amit a középkorban az izlandiak csak a „Pokol kapuja” néven emlegették.
An incredible sunset on the top of Mount Hekla in Iceland captured by photographer Hörður Kristleifsson.pic.twitter.com/KeS8QGTVMg
— Wonder of Science (@wonderofscience) July 14, 2023
Ez is érdekelhet:
Így néz ki a Mars, ha az emberi szem számára láthatatlan spektrumon fotózzák
Természetesen azért láthatod mégis, mert átkonvertálták számunkra is látható színekre, de így sem ismersz rá a Marsra.
Így nézne ki a Föld az űrből, ha minden színre egyformán érzékeny lenne a szemünk
Az emberi szemnek vannak korlátai.
Videón a sokáig a Naprendszer 9. bolygójának számító Pluto 3500 méteres jéghegyei
Egyenesen a Naprendszerünk széléről érkeztek a felvételek.
