A tudományos világ is nagy hasznát veheti a kávézaccnak, amely egy új kísérlet során segített jobban megismerni agyunk rejtélyes világát.
Jó munkához idő kell, de ha az nincs, akkor legyen legalább kávé – tartja egy ősrégi dakota közmondás. A Cincinnati Egyetem intézetében is igyekeznek bőségesen fogyasztani a fekete nedűből a kutatók, egy idő után ugyanakkor elkezdte foglalkoztatni őket a rengeteg hátramaradt melléktermék. A fejesek töprengeni kezdtek azon, mit kezdhetnének a szekérnyi kávézaccal, mígnem
elkezdték felhasználni szigetelőanyagként a neurotranszmiterekkel kapcsolatos kísérleteiknél.
A kávézaccot elkezdték addig hevíteni, míg a végén csak a porózus szén maradt belőle. Ezt az anyagot később tovább kezelték, majd vékony bevonatként felvitték a mikroelektródákra, amelyek az agyban lezajló kémiai folyamatok jelzéséért felelnek. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy
a kezelt kávázaccal bevont elektródák szignifikánsan jobban reagáltak a dopaminváltozásokra, mint a nem bevont elektródák.
A kutatók így most különböző pörkölésű és márkájú kávék maradványaival fognak kísérletezni, hogy ráakadjanak arra a kávézaccra, amely a legjobban felhasználható lenne a kutatásaik során. Ez a megoldás ugyanis nemcsak hatékonyabb, de olcsóbb, fenntarthatóbb és környezetbarátabb is lenne.
Ezek is érdekelhetnek:
Ezzel az ébresztőórás kávéfőzővel már az éjjeliszekrényen illatozik a friss fekete
Nem is értjük, miért nem mi találtuk ezt ki. Imádjuk.
Kiderült, mi az a kávémennyiség, amiért még hálás is a szervezeted
Persze nem mindegy, hogy milyen típusú kávét fogyasztunk.
Előállították a mesterséges kávét, aminek egészen olyan az íze, mint az igazié
Itt a műkávé, azaz a „fenntartható” kávé.
(Forrás: University Cincinnati; képek: Getty Images)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
