Nagyon érdekesek a repülőgépek – és nem feltétlenül kevésbé, csak máshogy érdekesek azok a gépek is, amelyek a földön végzik el a repülőtér biztonságos működéséhez szükséges speciális feladatokat.
A 60 ezer literes Mercedes
Egy hatliteres Mercedes is nagyon komoly jármű, ez meg ezerszer nagyobb. Persze a liter itt nem a teherautó motorjának hengerűrtartalmát, hanem a tanker kapacitását jelenti – egész pontosan 60 300 litert –, ami azt jelenti, hogy két Boeing 737-es vagy Airbus A321neót teli tankolni. Méghozzá gyorsan, ami alapvető, mert a rövid fordulóidő alatt rengeteg feladatot kell végrehajtaniuk a szakembereknek.
Más kérdés, hogy a rövidebb távokat teljesítő járatokat nem tankolják csurig, nemcsak azért, hogy ne cipeljenek felesleges tömeget ezzel növelve az üzemanyag-fogyasztást és károsanyag-kibocsátást, hanem azért is, mert akkor a gép a biztonságos leszálláshoz is túl nehéz volna.
Ez történik a repülő körül, amíg te a felszállást várod – Fordulóidő a hajtómű leállításától az indításig
Tökéletes rendszer és profi szakemberek kellenek ahhoz, hogy kevesebb mint negyvenöt perc alatt ki- és bepakoljanak egy gépet.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren nyolc ilyen tartálykocsi dolgozik folyamatosan, egy Jumbót például egyszerre két tartálykocsi is tölt két-két csövön át egy interkontinentális úthoz, ami még így is majdnem egyórás művelet.
A tűzoltóautó, amivel nem végeznek műszaki mentést
A tűzoltóautók Magyarországon pirosak – Ferihegyen viszont ez a szabály csak részben igaz. Most is vannak piros autóik a reptéri tűzoltóknak, és a legendás, már az Aeroparkhoz került nyolcvanas évekbeli Simba is piros volt, a jelenlegi legmodernebb, oltókaros eszközök viszont sárgák.
Visszaérkezett Ferihegyre a legendás reptéri tűzoltóautó
Helló, Simba!
Ezek ugyanúgy Rosenbauerek, mint a Simba is volt, csak már Panther típusúak, az oltókarjuk akár 16 méteres magasságba képes felnyúlni és onnan lefelé oltani. Több mint negyventonnásak, mégis képesek 130-cal is menni, ennél még döbbenetesebb adat, hogy mivel 37 fokos szögben is megdőlhet, 80-nal is beveheti a kanyart, ami ugyan nem gumiabroncs-barát technika, de van az a vészhelyzet, amikor ez nem szempont.
A tűzoltók Ferihegyen tényleg csak tüzet oltanak és életet mentenek: míg a reptéren kívüli világban rendszeresen végeznek műszaki mentést is, a Liszt Ferencen ez a különálló műszaki mentőszolgálat feladata. Így bevetés után a tűzoltó újratöltve ismét készenlétbe állhat – ami a feltétele annak, hogy a reptér gépeket fogadhasson és indíthasson –, így egy pályán akkor is mehet a forgalom, ha esetleg a másik pályán balesetet szenvedett repülőből még zajlik az utasok kimentése.
A 2,5 millió négyzetmétert takarító eszközök
Közel harminc munkagép felel azért, hogy a ferihegyi beton esőzés vagy havazás esetén is biztonságosan használható legyen. Ha esni kezd, rögtön beavatkoznak. Ha a tanker és a tűzoltóautó alapján azt gondoljuk, hogy ezek sem normál méretű és képességű gépek, akkor jól gondoljuk. A síkosságmentesítő gép – amely a szilárd anyag helyett már környezetbarátabb jégtelenítő oldatot permetez – akár egymaga képes a 45 méter szélességű pálya jégtelenítésére, a hómaró óránként hatezer tonna havat képes megmozgatni.
Gigantikus célgépekkel takarítják le a havat a ferihegyi reptérről
Fél óra alatt képesek megtisztítani a négy kilométer hosszú futópályát.
A Légiközlekedési Kulturális Központ szokás szerint érdekes videójából még többet megtudhatsz és a munkájuk közben is láthatod ezeket a különleges gépeket, és megismerheted az embereket, akik működtetik őket.
(Nyitókép: Budapest Airport)
