Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Csodás anyatermészet.

A COST (Cooperation in Science and Technology) ELECTRONET elnevezésű projekt keretében egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel a nagy erejű földrengésekkel összefüggésben fellépő légköri és ionoszféra-zavarokat tanulmányozta különböző módszerekkel, hogy kiderítsék, előre jelezhetőek-e a földrengések.

A kutatócsoport három közelmúltbeli, nagy erejű – 6,6, 8,2 és 7,1 magnitúdójú – mexikói földrengés kapcsán vizsgálta különböző módszerekkel a rengések folyamán, illetve az azokat megelőzően fellépő ionoszféra-zavarokat. A földrengések időpontjainak (2016. január 21., 2017. szeptember 8. és 19.) különlegessége, hogy a második földmozgás épp egy napkitörés-eredetű geomágneses vihar időszakában pattant ki. Ezért a kutatók további 37, szintén 2017-ben létrejött intenzív földrengést megelőző időszak esetében is tanulmányozták az ionoszféra változásait.

Kicsit hosszabban

A tanulmány szerint az elmúlt évtizedekben számos elméleti munka feszegette a földrengést megelőző légköri zavarok, illetve a magnetoszféra és az ionoszféra zavarainak lehetséges fizikai mechanizmusait. A Litoszféra-Légkör-Ionoszféra-Magnetoszféra (Lithosphere-Atmosphere-Ionosphere-Magnetosphere, LAIMC) csatolási modell szerint

  • a földrengést megelőzően mikrorepedések jönnek létre a földkéregben, amelyeken keresztül radon gáz szabadul fel.
  • A megnövekedett radonkoncentráció ionizálja a levegőt, és vízkondenzációs magvakat hoz létre,
  • a kondenzáció során felszabaduló látens hő pedig módosíthatja a légkör hőmérsékletét, páratartalmát és üvegházhatását.
  • A megnövekedett felszíni ionizáció pedig megváltoztatja a légkör elektromos vezetőképességét, amely a felszín és az ionoszféra közötti globális légköri elektromos áramkörön keresztül elektron-, és ionplazmasűrűség-anomáliákat okozhat az ionoszférában, ami a teljes elektrontartalom változásában is jól követhető.

A tanulmány eredményei szerint egy többparaméteres, és egyidejűleg több módszert alkalmazó vizsgálat segítségével ki lehet mutatni a földrengésekkel kapcsolatos légköri, illetve ionoszférazavarokat, még geomágneses szempontból aktív időszakokban is.

Az elektrontartalom spektrális elemzése szerint a földrengések epicentruma fölött 20-25 perces periódusidejű, rövid zavarok alakultak ki az ionoszférában. A legtöbb esetben a regionális ionoszférazavar együtt járt az úgynevezett légköri kémiai potenciál megnövekedésével.

Hogyan tovább ezek után?

A kutatók szerint annak érdekében, hogy a földrengéseket megelőző légköri és ionoszférikus változásokról átfogó és egyértelmű képet lehessen kapni, érdemes lenne létrehozni egy olyan állomáshálózatot a szeizmikusan aktív régiókban, amellyel egyidejűleg lehetne vizsgálni a hőmérséklet, a relatív páratartalom, a radon, a légköri elektromos paraméterek, valamint a teljes elektrontartalom változását.

Talán ez is érdekelhet...

(Forrás: MTI, fotó: Getty Images)

HELLO, EZ ITT A
PLAYER
Kövess minket a Facebookon!
Nagyon jól fogod érezni magad nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.