Több területen is tudományos áttörések várhatóak a legnagyobb nemzetközi elismerést érdemlő módszerrel.
Krausz Ferenc magyar születésű fizikus és két társa, Pierre Agostini és Anne L'Huillier francia fizikusok kapták az idei fizikai Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszerért. Az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) szegedi lézeres kutatóközpont ügyvezetője, Szabó Gábor akadémikus pedig elmagyarázta, hogy mit is jelent ez pontosan:
„Ezzel a technikával rendkívül rövid fényimpulzusokat lehet előállítani. Ez egy olyan „vakunak” tekinthető, amivel a leggyorsabb folyamatokat, így még az elektronok mozgását is ki lehet merevíteni. Az pedig, hogy mi történik ezen a rendkívül rövid időskálán, nemcsak a fizika, hanem az élettudományok számára is fontos lehet. Felhasználásával több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók.”
Szabó Gábortól lehet tudni azt is, hogy az életjelenségeknek nem lehet magyarázata a molekulák, de még az atomok mozgása sem, ismerni kellene az elektronok mozgását is, az attoszekundumos lézerek pedig erre kínálhatnak ma megoldást – egyébként a szintén Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert már az 1960-as években írt egy könyvet a szubmolekuláris biológiáról, amiben többek között azzal is foglalkozott, hogy egy egész dimenzió hiányzik tudásunkból az életjelenségek megértéséhez.
(Forrás: MTI)
Ez is érdekelhet: