A napokban hatalmas tudományos sikereket ünnepelhettünk, idén ugyanis két magyar is megkapta már a legnagyobb nemzetközi elismerést: Karikó Katalin (és társa) orvosi, míg Krausz Ferenc (és társai) fizikai Nobel-díjat kapott. Velük együtt már 16 magyar, vagy magyar származású személy érdemelte ki a rangos elismerést – mutatjuk, hogy kik:

1905 – fizikai: Lénárd Fülöp (1862–1947), a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida) kapta meg.

1914 – orvosi: Bárány Róbert (1876–1936), a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért ítélték neki.

1925 – kémiai: Zsigmondy Richárd (1865–1929), a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek.

1937 – orvosi: Szent-Györgyi Albert (1893–1986), a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat.

1943 – kémiai: Hevesy György (1885–1966), a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért.

1961 – orvosi: Békésy György (1899–1972), a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért.

1963 – fizikai: Wigner Jenő (1902–1995), az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.

1971 – fizikai: Gábor Dénes (1900–1979), a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért.

1986 – kémiai: Polányi János (1929–), a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért.

1986 – Nobel-békedíj: Elie Wiesel (1928–2016) az erőszak, az elnyomás a fajgyűlölet elleni harcáért.

1994 – közgazdasági: Harsányi János (1920–2000), a játékelmélet területén kidolgozott elemzéseiért.

1994 – kémiai: Oláh György (1927–2017), a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért.

2002 – irodalmi: Kertész Imre (1929–2016), a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért.

2004 – kémiai: Herskó Ferenc / Avram Hershko (1937–), a fehérjék sejten belüli lebontási mechanizmusának felismeréséért.

2023 – orvosi-élettani: Karikó Katalin magyar biokémikus (és társa, Drew Weissman amerikai mikrobiológus), az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.

2023 – fizikai: Krausz Ferenc magyar születésű fizikus (és két társa, Pierre Agostini és Anne L'Huillier francia fizikusok), az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért.

(Forrás: MTI, fotó: Getty Images)