1986-ban írták a Műszaki Egyetem tanárai, a Magyar Népköztársaság illetékese rögtön titkosította is.
„A csernobili katasztrófa az emberiség történetének az egyik (ha nem a legnagyobb) ipari katasztrófája. Csernobil katasztrófa. Nemcsak a szovjet mérnökök csődje, hanem a kommunista Szovjetunió és a teljes keleti szovjet blokk kommunikációs csődje is. Rengeteg, máig ható és jóvá nem tehető hibával”
– írta az atomenergia egyik leg(el)ismertebb magyar szakértője, Prof. Dr. Aszódi Attila energetikai mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára saját blogján 2019-ben.
Bár a katasztrófát nem feledtük el, '19-ben a zseniális Csernobil minisorozat miatt a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb figyelmet kapott a végzetes baleset.
Özönlenek a turisták Csernobilba az HBO világsikerű sorozata miatt
Ha azért mentél volna, mert autentikus, akkor szólunk, hogy elkéstél.
Aszódi professzor is akkor hozta nyilvánosságra az egyszerűen magyar Csernobil-tanulmányként emlegetett dokumentumot. A tanulmány a csernobili atomkatasztrófa után, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) felkérésére készült, Csom Gyula professzor vezetésével Gács Iván, Bede Gábor, Nagy Mihály és Virágh Elemér, a Műszaki Egyetem tanárai írták.
Természetesen nekik sem volt elegendő adatuk a katasztrófáról, ezért a tényleges sugárzási helyzettel nem foglalkozhattak, műszaki és környezeti kérdésekről viszont így is írtak, sőt,
kritizálták az RMBK reaktorokat és építésüket, a szovjet hatóságok fellépését és a magyarországi tömegtájékoztatást is.
A száztíz oldalas tanulmány – Aszódi szerint – szakmailag ma is tökéletesen megállja a helyét, persze nem is szakmai, hanem politikai okokból tiltatta be Bányász Rezső, aki akkoriban a tájékoztatásért felelt a kormányban. Bányász egyébként sok évvel később tagadta Vujity Tvrtko riporternek, hogy bármilyen cenzúra lett volna Csernobillal – vagy bármi mással – kapcsolatban. Amikor Tvrtko megmutatta neki a „szigorúan bizalmas” minősítésű dokumentumot, akkor Bányász letiltotta az interjút.
A csernobili atomerőmű-baleset – Lehetséges okok és következmények című tanulmány itt található pdf-ben.
Ez is érdekelhet:
Így élnek napjainkban a csernobili kiürítési zónában
Robyn Von Swank ellátogatott a 30 km-es zónába, hogy dokumentálja a még ott élők életét.
(Nyitókép: sugárzásra figyelmeztető jel a csernobili Zónában, a „Vörös erdőnél”. Fotó: Vitalij Holovin/Corbis via Getty Images)
