Milyen kapcsolat van az űrkutatás és az információtechnológia között? Hogyan kötődnek mindehhez a diákműholdak? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az online esemény, amelyen Képes Gábor, a Neumann Társaság igazgatója beszélget a magyar űrkutatóval. Kiemelték, hogy a James Webb űrtávcsövet a világ valaha épített legjobb űrteleszkópjaként tartják számon, amely a jelenleg is működő Hubble űrtávcső utódjának szerepét tölti be.

A hat és fél méteres átmérőjű főtükörrel felszerelt infravörös űrteleszkóp érzékeny műszereinek köszönhetően a tudomány képessé vált az univerzum legtávolabbi objektumait és eseményeit – például az első galaxisok kialakulását– megfigyelni.

A Francia Guyana-i Guyana Űrközpontból 2021 decemberében indult az űrtávcső tudományos küldetésére, amelynek célja többek közt az első csillagok és galaxisok fényének keresése, a galaxisok, a csillagok és a bolygórendszerek kialakulásának tanulmányozása. A teleszkópnak húszéves maximum élettartama van, fő küldetése öt és fél évig tart.

A James Webb űrteleszkóp

Detre Örs Hunor 2008-tól dolgozott a Max Planck Csillagászati Intézetben a James Webb űrtávcső MIRI elnevezésű, közép-infravörös műszerén mint a MIRI európai elektronikai vezetője. A közép-infravörös műszer kamerával és spektrográffal is rendelkezik, amely az elektromágneses spektrum közép-infravörös, 5–28 mikrométeres hullámhosszúságú tartományában látja a fényt. Ez a hullámhossz hosszabb, mint amit az emberi szem látni képes,

így a MIRI távoli galaxisok, újonnan keletkező csillagok és halványan látható üstökösök fényét, valamint a Kuiper-övben (Neptunuszon túli régió) lévő objektumokat is képes érzékelni.

A Neumann Társaság eseményén, amelyet a Zoom platformon rendeznek meg, bárki ingyenesen részt vehet előzetes regisztrációt követően.

Ezek is érdekelhetnek:

(Forrás: Neumann Társaság)