Az újkőkorszakban (neolitikum) élt korai földművesek sikeresen alkalmazkodtak egy 8200 évvel ezelőtt bekövetkezett éghajlatváltozáshoz – derült ki a Bristoli Egyetem szakemberei által vezetett kutatásból.
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmány eredményeit az Anatólia déli részén lévő Catalhöyük területén végzett ásatásokra alapozták – érdemes hozzátenni, hogy az i. e. 7500 és 5700 között létezett település ma – az UNESCO világörökségi listáján szereplő – régészeti lelőhely.
A település virágkorában, tehát a 8200 évvel ezelőtt bekövetkezett klímaváltozás nyomán a globális átlaghőmérséklet hirtelen csökkenni kezdett.
A lelőhelyen feltárt állati csontmaradványok alapján a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a településen élő pásztorok ekkor juhokat és kecskéket kezdtek tartani, ezek ugyanis jobban viselik a szárazságot, mint a szarvasmarhák.
A klímaváltozás idejéből való csontmaradványokon talált nagy számú vágásnyom azt mutatja, hogy a helyiek igyekeztek minden húst hasznosítani, mivel táplálékhiánnyal küzdöttek. A kutatók az ősi főzőedényekben talált állati zsírmaradványokat is elemezték. A nyomok kérődzőkről árulkodtak, ami összhangban van a lelőhelyen talált állati csontmaradványokkal.
A tanulmány különlegessége, hogy a szakembereknek most először sikerült „kiolvasniuk” egy múltbeli éghajlati eseményt ősi főzőedényekben talált állati zsírok összetevőiből.
Általában a múltbeli csapadékmennyiség változásairól az óceánok, vagy tavak üledékmag-mintái mesélnek.
Ez is érdekelhet:
Tíz év alatt csaknem tízszeresére nőtt a sarkvidéki tüzek száma Oroszországban
Amit aztán nem oltanak el. Még egy hír, ami jelzi, egyre nagyobb a baj.
