Volt ugye a mindenség kezdete, az ősrobbanás, ám eleinte az univerzum egy nagyon sötét hely volt.
A University College London és a Cambridge-i Egyetem kutatói vezette nemzetközi csillagászcsoport közös tanulmányában arra jutott, hogy
az első csillagok 250-350 millió évvel az ősrobbanás, azaz a világegyetem születése után keletkeztek, mindez pedig azt jelenti, hogy a NASA elméletileg novemberben útnak induló James Webb űrteleszkópja elég érzékeny lesz ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelje a galaxisok születését.
A kutatócsoport a jelenleg ismert legtávolabbi galaxisok közül hatot vizsgált, amelyek fénye több mint 13 milliárd év alatt jutott el a Földre. A Hubble és a Spitzer űrteleszkópok által készített felvételeket elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy ezen galaxisok kora 200-300 millió év lehet, ami lehetővé teszi annak megbecsülését, hogy mikor alakultak ki első csillagaik.
A tanulmány vezető szerzője és a Cambridge-i Egyetem csillagásza, Nicolas Laporte elmondta, hogy a kutatók azt feltételezik, hogy
„az univerzum sötét hely volt az első néhány százmillió évben, mielőtt az első csillagok, galaxisok keletkeztek.
A csillagászok régóta kutatják azt, hogy mikor villantak fel az első csillagfények az univerzumban. Megfigyeléseink azt jelzik, hogy a kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az univerzum keletkezése után következett be”.
A Univesity College professzora, Richard Ellis szerint a modern csillagászat Szent Grálja az, ha olyan távolra tudunk visszatekinteni, hogy képesek legyünk látni a csillagok és galaxisok legelső generációját. A kutatók által vizsgált hat legtávolabbi galaxis ugyanis olyan távoli, hogy a jelenleg működő legnagyobb felbontású teleszkópokkal is csak néhány pixelnek látszanak a számítógép képernyőjén.
Talán ez is érdekelhet:
(Forrás: BBC News, MTI, fotó: Getty Images)