Ma már többféle felhőalapú szolgáltatás érhető el, ezek nagy részét sokan talán úgy veszik igénybe, hogy nem is tudják, hogy amit használnak épp, az egy felhőalapú szolgáltatás. Az egyik legnépszerűbb példa a Google Docs – amit ha megnyitok a számítógépemen, akkor a program nem az én hardverem fut, hanem az interneten. Ezzel pedig el is jutottunk a felhőszolgáltatás lényegéhez, vagyis, hogy az adatok tárolása, valamint az adathoz és a programjainkhoz való hozzáférés nem a mi számítógépünkön történik, hanem az interneten.

Rendben, rendben, eddig világos, na de honnan ered a misztikusan csengő „felhő”? Ezzel már az irodalom vizeire eveztünk, a felhő ugyanis csak egy régi metafora, amivel korábban a különböző ábrákon az internetet jelezték (hogy ne kelljen mindig szerverfarmok tömegét felrajzolni), mint az a lenti képen is látható.

Forrás: Wikimedia Commons

Ahhoz, hogy megértsük, miért ez a 2010-es évek egyik vezető technológiája, miért használják rengetegen akár a mindennapi életben, akár vállalatként, röviden át kell néznünk, hogy milyen szolgáltatásokat kínálnak ebben a formában, aztán átvesszük azt is röviden, hogy mindez miféle előnyökkel jár.

Jött egy felhő

A felhőszolgáltatásokat több módon csoportosíthatjuk. Például a hozzáférhetőség szerint: ha az adott szolgáltatáshoz bárki hozzáférhet, akkor publikus felhőről beszélünk, ha viszont csak adott személyek, akkor privát felhőről. A privát felhő szolgáltatásra szintén lehet az interneten keresztül csatlakozni, de nem kizárt ebben az esetben a helyi hálózat, vagyis az intranet sem – közepes cégektől felfelé jellemzően intranetet is szoktak használni. Ha pedig már itt tartunk, nyilvánvaló hogy nem ugyanaz a felhőszolgáltatás érdekes egy magánszemélynek, mint egy vállalatnak. Ma már azonban a digitális olvasottság része, hogy képben vagyunk legalább alapszinten a vállalatok számára ajánlott szolgáltatásokkal is.

A cégek (akár az igen nagy cégek is), valamint részben a magánszemélyek jellemzően három módon vehetnek igénybe felhőszolgáltatást:

• Szoftverszolgáltatás (Software as a Service/SaaS)
  A szoftvert az interneten keresztül használhatjuk. Erre példa a már említett Google Docs, NetSuite vagy Aruba Cloud NextCloud és Jitsi Meet.
• Platform szolgáltatás (Platform as a Service/PaaS)
  Egy-egy szoftverhez biztosítja a szükséges környezetet terheléselosztással, kezelőfelülettel, valamint ezek rendszeres biztonsági frissítésével. (Google App Engine, OpenShift, Aruba Cloud Jelastic Cloud)
• Infrastruktúra szolgáltatás (Infrastructure as a Service/IaaS)
  Ezt a szolgáltatást az induló vállalatok, de akár az igen nagy cégek is igénybe veszik. Ennek a szektornak az óriásai lényegében virtuális hardvert (szervert, blokk-tárhelyet, hálózati kapcsolatot, számítási kapacitást) biztosítanak más vállalatoknak. (Amazon EC2, Google Compute Engine, Aruba Cloud Private Cloud) A Netflix például az Amazon felhőszolgáltatását veszi igénybe.

Amennyiben a lakossági példákat nézzük, azt vehetjük észre, hogy a vonal kezd elhalványulni a felhőszolgáltatás és a hagyományos, kizárólag helyi gépen futó szoftverek között. A Microsoft Office például a Google Docs-szal ellentétben az én gépemen fut, ugyanakkor ha a dokumentumomról biztonsági mentés történik a Microsoft OneDrive-ra akkor már felhőszolgáltatást vettem igénybe. Sőt ma már a Word, az Excel, a PowerPoint, valamint a OneNote is rendelkezik kizárólag neten keresztül használható verziókkal, amelyekhez nem kell semmit sem telepítenünk.

Miért jó ez bárkinek is?

Mint a szolgáltatást nyújtó cégek listája mutatja, a felhőszolgáltatás nagy üzlet. Ám ez nem véletlen: az ok, hogy a felhő rengeteg előnnyel jár, adott esetben akár az egész emberiség számára. Ha csak a Google Docs-ra gondolunk, számtalan pluszt biztosít ahhoz képest, amikor még Windows '98 alatt pötyögtünk. Ha ellopják a gépünk, vagy csak simán nem férünk éppen hozzá (otthon felejtettük),  a Google Docs dokumentumunkon tovább dolgozhatunk egy másik gépen. Simán megy az eszközök közti váltás is. Tehát a felhőszolgáltatás helyfüggetlen. Adott esetben a hasonló szolgáltatásokért fizetni kell ugyan, de mindez még mindig olcsóbb, mintha mi vásárolnánk meg a szükséges eszközt. A cloud gaming (Stadia, Geforce Now, a Microsoft Game Pass cloud része) használatával sok százezres hardver nélkül futtathatjuk a legújabb játékokat. Egy vállalatnak sem kell drága és nagy teljesítményű gépeket vásárolnia. Itt szükséges megemlíteni a skálázhatóságot is: tehát ha meg is vesszük az eszközöket, lehet, hogy a forgalom növekedésével azok már elégtelennek bizonyulnak. A cloud computing használatával a szolgáltatások viszont rugalmasan alakíthatóak az aktuális igényeinkhez. Ráadásul ebben a szektorban nagy és komoly cégek tevékenykednek, melyek azért az esetek túlnyomó többségében biztosítják a megfelelő minőséget, valamint a rendelkezésre állást is. Összességében tehát számítási kapacitást, tárhelyet válthatunk ki, ráadásul ezekkel elég szabadon, sokrétűen és rugalmasan gazdálkodhatunk megfelelő biztonság mellett.

Azt pedig, hogy mára mennyire az életünk része lett a felhő, egy új kifejezés, a "felhőélmény" (cloud-effect) is mutatja. Ez nem más, mint az online lét élménye, az hogy bárhol, bármikor és bárkivel kapcsolatot tudunk teremteni az olyan alkalmazások segítségével, mint a Dropbox, az iCloud vagy a GoogleDrive. Felhő alapon működik lényegében a Wikipedia, a különböző közösségi médiás felületek, melyek járnak nyilván hátránnyal, de épp most, a világjárvány alatt a fontosságuk megkérdőjelezhetetlen. Sőt az egészségügy jövőjét is ez jelenti, amelynek keretén belül a különböző ellátók rögtön rálátnak a beteg adataira. Például a kiérkező mentő már az ajtón belépve ismeri a beteg kórtörténetét. Újfajta tartalmak is születtek, a kommentek, a Tweetek, a mémek – valójában tehát a felhő és az ahhoz kapcsolódó technológia a minket körülvevő jelen, amely okosan felhasználva jobbá teheti a jövőben az életünket, és amit folyamatosan alakítunk mi magunk is – szerencsés esetben: tudatosan.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt az Aruba Cloud.

(Kép: Pixabay)