Papírból? Biztos?
A digitális fizetési módok elterjedése és a technológia fejlődése egyre inkább háttérbe szorítja a készpénz használatát, mivel az elektronikus pénzkezelés egyszerűbb, gyorsabb és biztonságosabb lett. Ennek ellenére a készpénz még jó idei nem fog kiszorulni a forgalomból, hiszen bizonyos társadalmi és gazdasági rétegek továbbra is ezt a fizetési formát részesítik előnyben. Éppen ezért eláruljuk, hogy
milyen anyagokból készülnek a bankjegyek, és azt is hogy miért éppen ezek lettek a pénzkészítés alapjai.
A bankjegyek anyagának története hosszú múltra tekint vissza, és az évszázadok során jelentős változásokon ment keresztül. Napjainkban a gyártása különleges anyagokat és technológiát igényel, amelyek a tartósság, a biztonság, a könnyű használat és a fenntarthatóság kényes egyensúlyát igyekeznek megtalálni.
Világszerte jelenleg két fő alapanyagból készülnek a bankjegyek: papírból és polimerből.
A legtöbb bankjegy papírból készül, de nyilván nem hétköznapi papírról van szó, hanem egy speciális keverékről, amely elsősorban pamut- és lenrostokat tartalmaz – ezért is nevezik pamutpapírnak. Ez a kombináció rendkívül tartós, ellenáll a szakadásnak és a kopásnak, emellett olyan egyedi textúrát ad a bankjegyeknek, amely megnehezíti a hamisítást, és tapintás alapján is könnyen felismerhetővé teszi azokat. A bankjegypapírt polivinil-alkohollal is kezelik, hogy még nagyobb szilárdságot biztosítsanak neki.
Az utóbbi év(tized)ekben egyre több ország tér át a polimer alapú bankjegyekre. A polimer műanyag alapú anyag, amely sokkal jobban ellenáll a víznek, szennyeződéseknek, hőmérsékletnek és egyéb külső hatásoknak, így az ilyen bankjegyek élettartama jelentősen hosszabb, mint a papírból készülteké, ami hosszú távon költséghatékonyabbá is teszi a gyártásukat. Ausztrália lett az első ország 1996-ban, ahol minden papírbankjegyet polimerre cseréltek, és azóta sok más ország is követte a példáját.
A modern bankjegyek tervezésénél kiemelt figyelmet fordítanak a biztonságra, hogy minél nehezebb legyen őket hamisítani, ezért számos biztonsági elemet építenek be. Ilyenek például a vízjelek, hologramok, biztonsági szálak, illetve az UV-fény alatt látható rejtett jelek. Különösen a polimer bankjegyek esetében nehéz a hamisítás, mert anyaguk speciális nyomtatási technikákat igényel. Ezek a funkciók nemcsak a hamisítás elleni védelmet szolgálják, hanem megkönnyítik a bankjegyek eredetiségének gyors ellenőrzését is.
Végül pedig bemutatjuk – pontosabban Gyetván Csaba Hogyan készül? című dokusorozatának vonatkozó epizódja bemutatja –, hogyan készül a jó magyar tízezres:
(Forrás: Mintage World, Banknote World, Wikipédia, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet: