Arról szól, hogyan lehet legyőzni az írói válságot.
A tudomány történetének legrövidebb tanulmánya a The Unsuccessful Self-Treatment of a Case of „Writer's Block” (Az írói válság öngyógyításának sikertelen kísérlete) címmel jelent meg 1974-ben a Journal of Applied Behavior Analysis nevű folyóiratban. A publikációt Dennis Upper klinikai pszichológus nevéhez írta, vagy inkább nemírta, hiszen a
a cím és egy lábjegyzet kivételével egyetlen szót sem tartalmaz – erről van szó:
A nagyobb felbontásért kattints a képre!
A publikáció arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy az írói válság legyőzésének egyik módja lehet az, ha az ember egyszerűen csak az üres lapot bámulja. A szerző szerint, ha az ember elég sokáig nézi az üres lapot, talán sikerül áttörni ezt a mentális blokkot. Ez a megközelítés egy olyan tudományos írást eredményezett, amely egyetlen szó nélkül is mély gondolatokat ébreszt. Upper pedig ezzel egy olyan példát mutatott a tudományos világ – némi túlzással élve – mindig komoly és szigorú közösségnek, amely nemcsak szórakoztató, hanem inspiráló is, hiszen a tudományban sem kell mindig minden szónak komolynak és formálisnak lennie.
Írói válság
Ez az az állapot, amikor egy írónak, aki szeretne írni, hirtelen elapad az ihlete, és képtelen újabb mondatokat papírra vetni. Ez a probléma nemcsak a szépirodalmi szerzőket sújthatja, hanem a tudományos munkák íróit is. Természetesen nem minden írónál lép fel ilyen válság, amikor mégis bekövetkezik, az rendkívül frusztráló lehet. Az alkotói folyamat során ilyenkor gyakran úgy érzik az írók, mintha egy láthatatlan fal állna előttük, amely megakadályozza őket abban, hogy tovább írjanak.
A tanulmány egy humoros, pozitív értékelést kapott, amelyet a cikkel együtt publikáltak (ez látható a lábjegyzetben, a fenti kép alján):
„Nagyon alaposan átvizsgáltam ezt a kéziratot citromlével és röntgensugarakkal, és nem találtam benne egyetlen hibát sem sem a felépítésében, sem az írás stílusában. Javaslom, hogy változtatás nélkül kerüljön kiadásra. Egyértelmű, hogy ez a legösszeszedettebb kézirat, amit valaha láttam – mégis elegendő részletet tartalmaz ahhoz, hogy más kutatók megismételhessék Dr. Upper kudarcát. Azokkal a kéziratokkal összehasonlítva, amelyeket általában kapok Öntől, és amelyek tele vannak bonyolult részletekkel, ezt öröm volt átnézni. Biztosan találunk ennek a tanulmánynak helyet a folyóiratban – talán egy üres oldal szélén.”
Tehát a tudomány is lehet vicces, még akkor is, ha egy olyan komoly problémát dolgoz fel, mint például az írói válságot – a tanulmányt egyébként meglehetősen sokszor idézték, a Google tudományos keresője, a Google Tudós szerint több mint 120 hivatkozás kapcsolódik hozzá.
(Forrás: Medium.com, Wikipédia, fotó: National Library of Medicine, nyitókép: Getty Images)
Ez is érdekelhet: