Kevés állat futott be akkora karriert a tudományban, mint a patkány, amely ma már gyakorlatilag nélkülözhetetlen szereplője az orvosi kutatásoknak.
A legtöbben még mindig a csatornákhoz és a szemetesekhez kötik a patkányokat, miközben a modern orvostudomány rengeteget köszönhet nekik. A barna patkány ugyanis az első olyan emlős volt, amelyet kifejezetten tudományos célokra kezdtek tenyészteni, és azóta is a laborok egyik legfontosabb szereplője maradt. Nem véletlenül:
a szervezetük több ponton meglepően hasonlóan működik, mint az emberé, ezért kiválóan alkalmasak betegségek vizsgálatára vagy új gyógyszerek tesztelésére.
A kutatók már a 19. század közepén elkezdtek patkányokkal dolgozni, és gyorsan kiderült, hogy ezek az állatok szinte tökéletesen alkalmazkodnak a laboratóriumi környezethez. Strapabírók, jól bírják a fogságot, gyorsan szaporodnak, és olyan körülmények között is életben maradnak, amelyek más fajokat könnyen kikészítenének. Ez a kombináció tudományos és gazdasági szempontból is ideális választássá tette őket.
A laborokban ráadásul ma már nem egyetlen „típus” dolgozik. Az évtizedek alatt különféle patkánytörzseket tenyésztettek ki, amelyeket más-más kutatási területen használnak. Vannak, amelyeket fertőző betegségek vizsgálatára alkalmaznak, másokat inkább viselkedéstudományi kutatásokban vetnek be.
Közben egy új kérdés is egyre gyakrabban felmerül a tudományos világban: vajon a laboratóriumi patkányok nem távolodtak-e el túlságosan a vadon élő társaiktól?
A mesterséges tenyésztés és a hosszú évtizedek genetikai szelekciója ugyanis jelentősen átalakíthatta ezeket az állatokat. Éppen ezért több szakértő szerint a vadon élő populációk vizsgálata újra fontos szerepet kaphat a jövő kutatásaiban.
Ettől függetlenül a patkányok helye továbbra is megkérdőjelezhetetlen a laborokban. Kevés olyan állat létezik, amely ennyire látványosan írta át a saját megítélését: a sokáig irtandó kártevőként kezelt rágcsálóból az orvostudomány egyik legfontosabb szövetségese lett.
(Forrás: Kent Scientific, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Itt nem a láva az úr: ez a világ egyetlen vulkánja, aminek a belseje látogatható
Izlandon található ez az egyetlen ismert pont a Földön, ahol szó szerint besétálhatsz egy vulkán gyomrába.
Miért felfedezetlen a Föld tengerfenekének 99,999%-a?
Kis túlzással többet tudunk a Holdról, mint a saját bolygónkról. De miért?
Küldetés az izzó pokolba: Mi történne, ha megpróbálnánk leszállni a Napra?
Bár az azonnali elpárolgás borítékolható, egy különleges védőfelszerelésben meglepően mélyre jutnánk a Nap belsejében.
