Donald Trump amerikai elnök vissza-visszatérő érdeklődése Grönland iránt új lendületet kapott azután, hogy – korábbi fenyegetését beváltva – az Egyesült Államok csapást mért Caracasra, és eltávolította Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Első pillantásra nehéz értelmezni, miért akarja Trump annyira ezt a hatalmas, jégborította sziget (ami egyébként Dánia autonóm területe), a szakértők szerint azonban a háttérben meglehetősen racionális megfontolások állnak.

De miért is olyan rohadtul fontos Grönland Trumpnak?

#1

Grönland jelentőségének egyik legfontosabb oka a földrajzi elhelyezkedése. A sziget az Atlanti-óceán és a Jeges-tenger találkozásánál, az úgynevezett GIUK-szorosban fekszik – a név Grönland, Izland és az Egyesült Királyság kezdőbetűiből áll össze –, vagyis pontosan Európa és Észak-Amerika között. Ez a térség évszázadok óta kulcsfontosságú a tengeri kereskedelem és a katonai mozgások ellenőrzése szempontjából. (A hidegháború idején az Egyesült Államok már felismerte ezt, ezért katonai jelenlétet épített ki a szigeten, elsősorban a Szovjetunió megfigyelésére, és bár ez a jelenlét ma jóval visszafogottabb, teljesen sosem szűnt meg.Ez a jelenlét ma is fennáll, még ha jóval kisebb léptékben is.)

#2

A klímaváltozás mindeközben teljesen új dimenziót adott Grönland jelentőségének. Az olvadó jég egyre hosszabb időszakokra teszi hajózhatóvá az északi tengeri útvonalakat, amelyek jelentősen lerövidíthetik az Ázsia és Európa közötti szállítási időt. Ez nemcsak a globális kereskedelmet rajzolhatja át, hanem új stratégiai függőségeket is teremt. Ebben az új rendszerben Grönland természetes szűk keresztmetszetté válik: aki itt jelen van, az komoly befolyást szerezhet az északi útvonalak felett.

#3

Emellett a sziget hatalmas, nagyrészt feltáratlan nyersanyagkészletekkel is rendelkezik, többek között olajjal, földgázzal és ritkaföldfémekkel. Előbbiek fontosságát talán nem kell említeni, míg utóbbiakról elég annyit mondani, hogy nélkülözhetetlenek a modern technológiákban (az elektromos járművekben, a megújuló energiaforrásokban, és a legkorszerűbb fegyverrendszerekben). Mivel Kína jelenleg domináns szereplő ezen a piacon – és ezt a fölényét geopolitikai nyomásgyakorlásra használja –, az Egyesült Államok számára stratégiai fontosságúvá vált az alternatív források felkutatása.

Ugyanakkor a grönlandi bányászat komoly akadályokba ütközik: bár klímaválság miatt olvadó jég ugyan könnyebbé teheti a lelőhelyek elérését, a hegyvidéki terep, az infrastruktúra szinte teljes hiánya és a szigorú környezetvédelmi szabályozás mind nehezíti a bányászatot, így egyáltalán nem biztos, hogy a nyersanyag-kitermelés rövid távon valóban gazdaságos lenne.

Trump egyébként többször is igyekezett kisebbíteni az ásványkincsek szerepét és egyébként a gazdasági előnyöket, szerinte Grönlandra elsősorban nemzetbiztonsági okok miatt van szükségük – a korábbi nyilatkozatok és szakértői értelmezések alapján ezek a gyakorlatban szorosan összefonódnak. Trump érvelésének ennek ellent mond a volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz 2024 januárjában a Fox Newsnak adott interjúja, amiben úgy fogalmazott, hogy az amerikai adminisztráció fókuszában „a kritikus ásványkincsek” és „a természeti erőforrások” állnak.

Összességében...

...Grönland az elmúlt években ismét a nagyhatalmi versengés egyik kulcspontjává vált. A szakértők szerint az USA egyre inkább a nyugati félteke védelmi rendszerének fontos bástyájaként tekint az Északi-sarkvidékre, és ebbe a gondolkodásmódba Grönland tökéletesen illeszkedik, mint egy olyan terület, amelynek ellenőrzése hatékonyan akadályozhatja meg a rivális hatalmak térnyerését. Nem véletlen tehát, hogy Oroszország és Kína is fokozott érdeklődést mutat a térség iránt – előbbi hagyományosan saját védelmi zónájaként tekint az Északi-sarkvidékre, utóbbi pedig kereskedelmi és stratégiai kapukat lát benne.

Grönland nem is annyira elszigetelt, fagyos sziget, mint amennyire annak látszik, sokkal inkább a 21. századi geopolitika egyik csendes, ám annál fontosabb kulcshelyszíne.

(Forrás: CNN, ABC, Wikipédia, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet: