Február 17-én egy igen látványos és különleges égi jelenség, gyűrűs napfogyatkozás volt megfigyelhető Antarktisz felett.
A napfogyatkozás három fajtája a részleges, a teljes és a gyűrűs napfogyatkozás. Részleges napfogyatkozáskor a megfigyelő a Hold félárnyékában tartózkodik, így a Nap egy része eltűnik a szemünk elől. Teljes napfogyatkozáskor a megfigyelő a Hold teljes árnyékába kerül – gyűrűs napfogyatkozáskor is hasonló helyzetben van a megfigyelő, azonban ekkor a Hold földtávoli helyzetben van, így látszó átmérője kisebb, mint a Napé.
Emiatt a Hold nem takarja el teljesen a napkorongot, és annak pereme fénylő gyűrűként ragyog a sötét Hold előtt.
Bár a jelenség látványos, tilos szabad szabad szemmel a Napba néznünk, mivel a fotoszféra egy része végig látható marad. A Nap teljes eltűnésekor egyébként megcsodálhatjuk a napkoronát, a csillagok és bolygók is feltűnhetnek az égen, és ahogyan a környezet hőmérséklete rövid időre csökken, különleges légköri és optikai jelenségek is kirajzolódhatnak az égbolton. Aki épp nem az Antarktiszon tartózkodik, az ne csüggedjen: idén augusztus 12-én Magyarországon is lesz napfogyatkozás, igaz, az nem gyűrűs, hanem részleges lesz.
Ezek is érdekelhetnek:
Így néz ki belülről a Végítélet-gleccser – kamerát küldtek le 1000 méter mélyre
Forró vízzel fúrtak át majdnem egy kilométer vastag jeget az Antarktiszon, hogy belessenek a Végítélet-gleccser gyomrába.
Rakétákkal próbálja felfedni a fekete sarki fény titkait a NASA
A fekete sarki fény akkor jön létre, amikor a napszélből érkező elektronok nem a Föld felé, hanem a világűr felé áramlanak.
Így néz ki a Föld 6 milliárd kilométeres távolságból
Ez a bolygónkról lőtt egyik legikonikusabb fotó.
