De ilyen lehet a pokol is.
2015-ben csillagászok a Földtől mintegy 850 fényévre azonosítottak egy olyan exobolygót*, a WASP-121b jelű planétát, aminek légkörét most kicsit jobban szemügyre vették a csillagászok a Hubble űrteleszkóp segítségével, majd megállapították, hogy ez az égitest – minden túlzás nélkül – olyan, mint amilyen a pokol lehet. Merthogy
felszínén nagyjából 2700 Celsius-fok uralkodik és 18 ezer km/órás szélviharok tombolnak.
* Az exobolygók a Naprendszeren kívüli, idegen csillagok körül keringő bolygók, felfedezésük pedig azért kiemelt jelentőségű a kutatók számára, mivel ezeken elképzelhető az élet.
Érdekesség, hogy a WASP-121b légkörében találhatók oxigén- és hidrogénatomok, amik a bolygó éjszakai oldalán – ez jóval hűvösebb a naposnál – összetudnának állni vízzé (hogy aztán csapadék formájában a felszínre hulljanak), de a szélvihar visszafújja a napos oldalra őket, ahol újra szétszakadnak hidrogén- és oxigénatomokká. Víz helyett viszont
fémeső hullik a planéta, a napos oldalon ugyanis elpárolog a légkörben található vas, korund és titán.
(Forrás: Nature, fotó: NASA, ESA, and J. Olmsted (STScI), nyitókép: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Megtalálhatták az első olyan bolygót, amin élet is lehet
Sokkolta a kutatócsoportot a felfedezés.
Megérkeztek a 3500 milliárdos James Webb űrteleszkóp első képei az univerzumról
Próbaképeket küldött az emberiség legnépszerűbb és legismertebb űreszközét, a Hubble-t váltó űrtávcső.
A jövőbe fektetünk, mikor 30 milliárd forintért magyar űrhajóst küldünk a Nemzetközi Űrállomásra
Farkas Bertalan első magyar űrhajóssal és Magyari Gábor ESA-szakértővel beszélgettünk a HUNOR-projekt előtt álló fontos évekről.
