Hogy tudták felépíteni a piramisokat több ezer évvel ezelőtt? – az újra és újra felvetődő kérdésre több válasz is született már a homokrámpáktól a földönkívüliek segítségéig. Egy amerikai kutatócsoport új megfejtéssel állt elő.
A régészek hosszú ideje sejtik, hogy az ókori egyiptomiak valamilyen közeli vízi úton szállíthatták a piramisok építőanyagaként használt óriási kőtömböket. De egészen mostanáig senki sem tudta biztosan, hogy hol volt pontosan ez a folyó, milyen volt az alakja, mérete, és mennyire volt közel az építkezéshez – mondta el az egyiptomi Eman Ghoneim professzor, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.
A wilmingtoni Észak-Karolinai Egyetem kutatócsoportja műholdas radarfelvételek, történelmi térképek, geofizikai vizsgálatok és üledékfúrással vett minták elemzése révén találta meg és térképezte fel a Nílus egy ősi mellékágát, amelyet egy óriási szárazság apasztott el és homokviharok temettek be több ezer éve – számolt be róla pénteken a BBC News.
Így épülhetett fel a gízai nagy piramis
Majdnem négyezer évig Kheopsz végső nyughelye volt a legmagasabb, ember által alkotott építmény.
A Nílus Ahramat (ez arabul piramist jelent) elnevezésű mellékágát amerikai, egyiptomi és ausztrál kutatókból álló csoport fedezte fel. Suzanne Onstine, a tanulmány másik szerzője hangsúlyozta: a folyóág felfedezése és az adatok, amelyek azt mutatják, hogy volt egy vízi útvonal, amelyen nehéz kőtömböket, eszközöket, embereket és mást lehetett szállítani, magyarázattal szolgálnak arra, hogyan építhették az ősi piramisokat.
A kutatók adatai szerint az Ahramat mintegy 64 kilométer hosszú, legalább 25 méter mély és 200-700 méter széles lehetett. E mellett a mellékág mellett épült fel harmincegy piramis 4700-3700 évvel ezelőtt.
Az eltűnt folyóág felfedezése magyarázattal szolgál arra is, hogy miért épültek olyan sűrűn egymás mellé Gíza és List között a piramisok, holott ez a régió ma már a barátságtalan Szaharai sivatagban fekszik. A tanulmány szerint a folyó piramisokhoz való közelsége arra utal, hogy az építkezések idején még használni tudták szállításra. Onstine magyarázata szerint az ókori egyiptomiak az emberi erő helyett a folyó erejét használták a nehéz kövek szállítására, ami jóval kevesebb erőfeszítést igényelt.
Ez is érdekelhet:
Hogy ne csak a gázai konfliktus kapcsán essen szó a csodás országról: Egyiptom
Mi szeretnénk, ha csak pár percre is, de Egyiptom kapcsán más is eszünkbe jutna, mint a gázai harcok. Mivel az ország meseszép.
(Forrás: BBC News, MTI)
