Ezek a tudományos tények borítják ki leginkább az internet népét

Tudtad, hogy egy átlagember évente 460 rovart is elfogyaszt? Vagy hogy a kék bálnának van a világon a legnagyobb pénisze, amely több mint 2,5 méteresre is megnőhet? Hát azt, hogy több ember haláláért felelősek az ételautomaták, mint a cápák?

Akad egy csomó olyan tudományos tény a világban, amelyet elhinni és elképzelni is egyaránt nehéz. Egy jelentős részük pedig igencsak meghökkentő. A közelmúltban Redditen szögezte neki a felhasználóknak valaki azt a kérdést, hogy fejtsék ki, mely tudományos tény borítja őket ki a legjobban. Természetesen a válaszok jelentős részénél némi hiányosságokat is fel lehet fedezni – egy biokémikus, egy régész vagy egy asztrológus valószínűleg pár helyen beleszerkesztett volna az eredeti hozzászólásokba –, ugyanakkor érdekes kis lista gyűlt össze így is belőlük. Egy-egy válasz után azért zárójelben hozzáfűztünk néhány gondolatot:

paperlan:

A tintahal agya úgy néz ki, mint egy fánk, amelynek az emésztőrendszere keresztülfut agyi központján. Így ha túl nagy mennyiséget eszik, akkor jelképesen szólva agykárosodást is szenvedhet.

Skanky:

Milyen hihetetlenül nagy és üres az univerzum. A galaxisok folyamatosan ütköznek egymással, de annak az esélye, hogy a galaxisok objektumai is összeütközzenek egymással, gyakorlatilag egyenlő a nullával.

Bárcsak az autók is úgy ütköznének össze, mint a galaxisok – hogy az utasok alig sérülnek meg

RmmThrowAway:

A T-Rex közelebb volt időben a holdra szálláshoz, mint a stegosaurusokhoz.

Shas_Erra:

Ezen a bolygón létezik egy olyan tökéletes ragadozó, amely 150 millió év alatt szinte semmit sem változott. A jelenlegi alapkonstrukciója hosszabb ideig volt fent, mint az egész emberi faj. Nem szükséges vadászniuk, csak várják, hogy a préda a csapdájukba essen, majd beadják nekik a halálos mérget, amely feloldja az áldozat belső szerveit. Basszátok meg, pókok.

(Megjegyeznénk, hogy nem minden pók termel mérget, és nem mindegyik pók vadászik hálóval.)

Tökéletes módszer a vadászásra – erre több mint 100 millió év a bizonyíték

Conspiracycat1:

A cápák már a fák előtt léteztek, és jóval azelőtt, hogy a meleg és a hideg víz közötti különbségről hallhattál volna.

CinnamonJ:

Be kell vallanom, hogy a Yellowstone szupervulkán helyzete egy csöppen nyugtalanít. Megpróbálhatnánk például feltárni, hogy enyhítsünk a probléma súlyosságán, vagy ennyi, teljesen meg vagyunk baszva?

(Áltudományos rémtörténeteket nemcsak pusztító aszteroidákból, hanem apokaliptikus szupervulkánokból is lehet kreálni – amelyekben kétségkívül nagy a rombolási potenciál, szerencsére azonban a valóság kissé másképp fest. Mert az igaz, hogy a Yellowstone rengett néhányat nemrég, de lényegében hasonlóan viselkedik, mint az elmúlt 10 ezer évben – és valószínűleg évszázadokon át nem fog még kitörni. Szóval nem lebeg a fejünk felett egy újabb jégkorszak, és nincsenek halálra ítélve a földi ökoszisztémák. Vagyis utóbbiban lehet valami, de annak a természeti katasztrófának már sokkal kevesebb köze lesz egy szupervulkán-kitöréshez, és sokkal több az emberi hanyagsághoz és gondatlansághoz.)

A Yellowstone szép és nagy is, de jó eséllyel hamarabb kiirtjuk mi magunkat, minthogy neki lapot osszanak

MothMonsterMan300:

Kibaszott prionok.

(A prionok nemcsak, hogy nem élőlények, hanem semmilyen eddig tapasztalt kórokozóra nem hasonlítanak.)

Hrothgar_unbound

A fekete lyukak – azok az annyira sűrű tömegkoncentrációk, amelyek összeegyeztethetetlenek az anyagi világegyetem egyéb részeivel – igencsak hajlékonyak.

(Einstein általános relativitáselmélete szerint a test a tömegétől függő mértékben meghajlítja, illetve elgörbíti maga körül a téridőt. És mivel a szupermasszív fekete lyukakban iszonyatos nagy tömeg koncentrálódik, ezért drasztikus módon képesek maguk körül hajlítani a mindenséget.)

Művészi ábrázolás egy fekete lyukról – a szomorú valóság az, hogy még nem tudtunk értékelhető fotót készíteni egyik hasonlóról sem

Dogto-oth:

Az a tény, hogy a testfunkcióid többsége anélkül működik, hogy bármilyen hatalmad lehetne fölöttük.

Liar_tuck:

Az idő nem (egy) állandó.

(Az idő mind a filozófia, mind a természet, mind a matematika nyelvén egy nehezen megfogható jelenség. Támpontnak mégis fel lehetne hozni ismét Einsteint, aki ugye az időt relatívnak vélte – ezzel lényegében az idődilatáció jelenségét foglalta össze röviden. Az idő ugyanis minden megfigyelő számára másképpen telik, minél nagyobb a megfigyelők sebességkülönbsége, annál nagyobb lesz az eltérés a saját „óráik” között – dióhéjban. Egy egyszerűsített példával szemléltetve: ha iszonyú nagy, fénysebesség-közeli sebességgel utaznánk néhány napot az űrben, majd visszatérnénk a Földre, lehet azt tapasztalnánk, hogy a Földön eltelt több millió év: az élet elpusztult, vagy maga a bolygó is. Közben pedig nekünk csak pár nap volt az egész. Rémisztő, mi?)

mosotaiyo:

Pezsgőnyitás közben évente nagyjából 24 ember hal meg a világon.

Csak óvatosan – a statisztikák szerint valószínűbb, hogy így halunk meg, mint cápatámadás közben

excusememoi:

A virágos növényeknek is vannak szaporítószervei. Amikor hozzáérsz a virág pollenéhez, akkor te lényegében növényi spermát érintesz meg. A gyümölcs, amit eszel, pedig a petefészke, ahonnan származik.

esse:

A kvantumvilágban csak a megfigyelő képes összeomlasztani a hullámfüggvényt. Semmi más sem. Hétköznapi szavakkal élve: minden jel arra utal, hogy a tudatunkkal befolyással tudjuk a mikrovilág eseményeit, valamint arra is, hogy hogy nincs objektív valóság. Ja, igen: ennek a kvantumfizikának köszönhetjük a GPS-t, a mobiltelefonokat és a szuperszámítógépeket is.

Amerimoto:

Vannak olyan csimpánzok, amelyek lándzsával vadásznak és barlangokban élnek, emellett háborúkat vívnak egymás ellen, és divatirányzatokat is kialakítottak. Mintha csak a saját evolúciónkat figyelnénk meg.

(A csimpánzok az egyetlen állatok, amelyek képesek támadófegyverek kialakítására és használatára. A döfőlándzsával háborúzó emberszabásúakról itt olvashatsz.)