Kipróbáltuk a Samsung három kamerás telefonját

A három hátlapi kamera eddig kizárólag a kétszázezer forint feletti telefonok kiváltsága volt, de a Samsung megtörte a jeget a kifejezetten olcsó Galaxy A7-tel.

Mindenkit eléggé meglepett, amikor nyár végén DJ Koh, a Samsung mobildivíziójának elnöke bejelentette, hogy mostantól sokkal nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a középkategóriára, és jó néhány újítás először ezekben a telefonokban fog bemutatkozni. Hogy nem a levegőbe beszélt, az elég gyorsan bebizonyosodott, ugyanis a Samsung ősszel két újdonságot is bemutatott, előbb egy három, majd egy négy hátlapi kamerával felszerelt telefont. Ezek közül ráadásul a három kamerás Galaxy A7 a vártnál sokkal olcsóbban került boltokba, jelenleg pedig már a bemutatkozó áránál is kicsit olcsóbban, 88 ezer forintért kapható.

Három hátlapi kamerája jelenleg csak nagyon kevés telefonnak van, és mind egytől-egyig csúcskategóriás modell: a Huawei P20 Pro, a Mate 20 és a Mate 20 Pro mellett a Honor Magic 2, az LG V40 Thinq és az Oppo R17 büszkélkedhet három lencsével. Ám ezek a telefonok mind többszörösébe kerülnek az A7-nek, ráadásul a Huawei mobiljain kívül itthon egyik sem kapható, tehát eléggé izgatottan vártuk, mit tud nyújtani a Samsung telefonja. Spojler: a Galaxy A7 nem veszi fel a versenyt a Huawei Mate 20 Próval, ami persze a hatalmas árrés miatt nem is volt elvárás, ellenben középkategóriás telefonhoz képest számos területen tud olyat nyújtani, amit a versenytársak nem.

A telefonban egy 24 megapixeles főkamera mellett egy 8 megapixeles széles látószögű és egy 5 megapixeles mélységérzékelős szenzort találunk, ami középkategóriás telefonhoz mérve eléggé brutális felhozatal. A fényképek készítését mesterséges intelligencia is segíti, ami számtalan különböző témát tud felismerni, a középkategóriás származás leginkább az optikai képstabilizátor és optikai zoom hiányán érhető tetten. A mélységérzékelős kamerának köszönhetően az A7-tel kifejezetten jó minőségű bokeh-effektes fotókat (vagyis kis mélységélességű, elmosott hátterű fotókat) tudunk készíteni, de az igazán nagy szám mégis a nagy látószögű kamera, ami ebben a kategóriában egyedülállónak számít, és zseniálisan jó képeket csinál.

Nem ez az egyetlen, amiben az A7 kilóg a sorból, hiszen a hatcolos, 2220x1080 pixeles felbontású AMOLED kijelző is kivételesen jó minőségű egy alig kilencvenezres telóhoz képest, és az Exynos 7885 proci is kiemelkedő teljesítményt nyújt. Nálunk a 4 GB RAM-mal felszerelt modell volt teszten, ami a benchmark-tesztek szerint teljesítményben alig marad el a két évvel ezelőtti csúcstelefonoktól.

A Samsung érdekes megoldást választott az ujjlenyomat-olvasó elhelyezésére, amit az oldalsó bekapcsológombba építettek be. Ez a megoldás abból a szempontból nagyon jó, hogy ahogy felveszed a telefont, az ujjlenyomat-olvasó azonnal kézre esik, viszont érzésünk szerint a balkezesek annyira nem fogják a szívükbe zárni ezt az újítást.

Szintén a pozitívumok között említhetjük a telefon üzemidejét, ami a 3300 mAh-os akksi ellenére is kiemelkedő, Asphalt 8-at például hat órán keresztül tolhatnánk az A7-en maximálisra húzott fényerővel. Kicsit érthetetlen döntés, hogy a telefonba USB-C helyett csak a régi fajta USB 2.0-ás csatlakozó került, de a gyári gyorstöltővel így is egészen rövid idő alatt fel lehet tölteni az A7-et. Olyan extrák, mint a vezeték nélküli töltés vagy a vízállóság itt értelemszerűen nem játszanak, de ez egy középkategóriás telefontól nem is elvárható.

A Samsung tehát a korábbi évekhez hasonlóan megint egy nagyon príma középkategóriás telefont dobott össze az A7-tel, ami a korábbi évektől eltérően végre árban is megtalálta a helyét, így csak ajánlani tudjuk mindenkinek, aki ebben a szegmensben keres magának új telefont.

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon