Lehet, hogy furcsán hangzik, de nagyon élveztük. Sennheiser Momentum Wireless-teszt.

Rossz minőségben zenét hallgatni olyan, mintha egy olyan könyvet olvasnánk, amiben vannak mondatok, tehát messziről nézve rendes irodalmi műnek tűnik, csak épp hiányoznak belőle betűk, szavak, és összességében egyáltalán nem adja át azt, amit az írója ki akart fejezni. Olvasnánk ilyen könyvet? Az első oldal végigszenvedése után aligha. Ehhez képest rengeteg ember ciripelő, torz fülhallgatócskákon hallgat zenét – talán még a jobb eset, ha nem tudják, mennyit veszítenek ezzel, mert ha már hallották ugyanazt a számot úgy, ahogy kell, utána nagyon fájó lehet a különbség.

Filléres megoldást nem tudunk javasolni, jót viszont többet is:

  • csak jól hangosított, profi koncerteken szabad zenét hallgatni (hátrány: csak a közelünkben koncertező énekesek-együttesek jöhetnek szóba, ők is csak egy-két órára; az elhunytak műveit soha nem hallhatjuk)
  • csak profi hifin, otthon hallgatunk zenét (hátrány: nagyon súlyos pénz egy komoly hifi; helyhez vagyunk kötve)
  • profi fejhallgatót veszünk (hátrány: ez se olcsó, de az előző két opciónál lényegesen kevesebbe kerül)

Mi egy Sennheiser Momentum Wirelessbe dugtuk a fejünket. Bár a menő szürke vászontokjában találunk hozzá vezetéket is jack dugóval, jobban járunk, ha Bluetooth-szal csatlakoztatjuk egy ahhoz alkalmas készülékre, például egy telefonra. Az összecsukható és állítható füles olyan magabiztosan cuppan ránk, hogy eszünkbe sem jut, elvileg akár le is eshetne, és már akkor rengeteget kizár a külvilág hangjaiból, amikor még be sem kapcsoltuk.

Az összekapcsolódás fél perc, a Sennheiser Smart Control app letöltése még másfél – ezzel lesz igazán high-tech a cucc, akkor ugyanis egyszerűen, a képernyő érintésével állíthatjuk az equalizert, választhatunk a zajkioltási módok közül, vagy – kompenzálva a már említett cuppanást – beengedhetünk valamennyit a környezet zajaiból, ami közlekedésnél például hasznos lehet.

Hasznos, jó funkció, de valahol mégis kicsit a koncepció kigáncsolása: veszünk egy stúdiószintű fülest, hogy olyan zenei élményben lehessen részünk, amilyet még a koncerteknek is csak egy kis részén élhetünk át – aztán meg beállítjuk, hogy azért halljuk a villamost, meg azt, hogy beszélnek hozzánk.

Mert az élmény tényleg elképesztő: általában a mély hangoknál buknak el a hasonló hangcuccok, itt viszont a basszus maximuma inkább elméleti: a hangszórók nagy hangerővel is simán és persze torzításmentesen döngenek, csak hát közöttük van a két fülünk meg az agyunk, úgyhogy miután megnézzük, mit tud a Momentum, inkább keresünk egy hosszabbtávon is túlélhető megoldást. Nem nehéz beállítani a mélyek, magasak és középhangok harmóniáját. Aztán jönnek a bajok: kedvesünk esetleg nehezményezi, hogy egyfolytában a fejünkön van, rettenetes ricsajként éljük meg az autóhifi hangjait, és nem lesz szívünk bekapcsolni a külvilág zajait, sokkal jobb funkció, ami még mesterségesen is kizárja azokat.

Írni felesleges többet, akinek egyszer a fejére kerül ez a Sennheiser, úgyis másodpercek alatt megért mindent. Mennyibe kerül? 129 900 forintba, ami az egyszerű fülesekhez képest rengeteg, a stúdiószintűekhez képest nem az, a permanens koncertlátogatáshoz és egy hasonló zenei élményt nyújtó otthoni audiorendszer kiépítéséhez képest filléres dolog. Voltunk már sok olyan koncerten, aminek az árát okosabb lett volna erre költeni…

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a Sennheiser.

Legfrissebb

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon