A válasz nagyon egyszerű.
1944. június 6-án nagyjából 150 ezer amerikai, brit és kanadai katona szállt partra a nácik által megszállt Franciaország Normandia tartományának öt partszakaszán, hogy megkezdjék azt a bonyolult hadműveletet, ami nemcsak a nyugat-európai hadszíntér végjátékát indította el, de nem egészen egy év múlva a Harmadik Birodalom teljes összeomlásához is vezetett.
A normandiai partraszállás valójában már 1944. június 5-én késő este megkezdődött: a BBC kódolt üzenetet sugárzott, utasítást adva a francia ellenállási mozgalom szabotázsakcióinak megkezdésére.
Éjféltől a légierő 1200 bombázógépe mintegy 5000 tonna bombát dobott le a Le Havre-tól Cherbourgig terjedő atlanti partvidékre, majd éjfél után két órakor több hullámban 23 ezer ejtőernyőst dobtak le, hogy hídfőállásokat teremtsenek; az első felszabadított franciaországi épület egy kávézó volt a benouville-i híd közelében.
Hajnali négy órakor a partraszállási körzetek elé ért a történelem legnagyobb flottája, 1213 hadihajó, 4216 csapatszállító, 736 ellátó hajó és 864 kereskedelmi hajó. A parton lévő német állásokra nyitott zárótűz után, reggel fél hétkor megkezdődött a partra szállás az Omaha, Utah, Gold, Juno és Sword elnevezésű partszakaszokon, a nap végéig 132 ezer szövetséges katonát tettek a partra. Őket 12 ezer repülő fedezte, német részről mintegy 30 ezer katona és 500 repülőgép próbált ellenállni.
Csak az első napon nagyjából tízezer szövetséges és 4-9 ezer német katona hunyt el vagy sérült meg – szövetséges oldalról az előzetesen becsült veszteség 40 ezer fő volt.
A normandiai partraszállás tehát a második világháború legfontosabb – és sokak szerint a világtörténelem egyik legnagyobb – hadművelete volt, amivel D-napként, vagy angolul D-dayként is lehet találkozni. Te tudod, miért pont D-napnak nevezik? Elmondjuk.
Sokan úgy gondolják, hogy a D betű a departure (indulás), a decision (döntés) vagy a doomsday (végítélet) angol szót jelöli, azonban nem erről van szó.
A megoldást az amerikai hadinyelvezetben kell keresni, ami D-daynek nevezi a katonai hadműveletek kezdetének napját.
Arra is nagyon egyszerű a válasz, hogy miért nem pontos dátumot használnak: a hadművelet megtervezés során sokszor még nem lehet tudni, hogy pontosan mikor hajtják végre azt, ezért ezzel helyettesítik. A D-nap előtti napot D-1-gyel, a D-nap utánit pedig D+1-gyel jelölik, így ha a tervezés során változik a hadművelet dátuma, akkor akkor nem kell minden egyes hadműveleti időzítését átírni – vagyis a D lényegében egy viszonyítási pont. És ugyanezen az elven alapul az óra jelölésére szolgáló H betűs, és a percére az M betűs jelölés is.
(Forrás: Time, History, MTI, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Tudod, miért volt Einsteinnek őrültprofesszor-frizurája?
Nem azért, mert őrült lett volna, vagy mert professzor volt.
Az megvan, hogy a chips zacskója nem félig üres, hanem nitrogéngázzal félig telített?
Spoiler: nagyon jó okkal van ez így.
És te tudod, mi a fenéért van az a kis lyuk a repülőgépek ablakain?
Fontosabb szerepe van, mint gondolnád.
