A Sencsou–19 űrhajó legénysége a kínai űrállomáson töltött hat hónap után visszatért szerdán az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Területen található Tungfeng leszállóhelyre.
A háromtagú legénység visszatérőkapszulájának leszállását eredetileg keddre tervezték, de a rossz helyi időjárási viszonyok miatt szerdára halasztották.
A három űrhajóst – a misszióvezető Caj Hszü-csö ezredest, Szong Ling-tung egykori légierő-pilótát és Vang Hao-cö mérnököt – tavaly október 29-én indították útnak a Csiucsüan űrközpontból, hogy felváltsák a Sencsou-18 misszió személyzetét, és az űrbázison különféle kísérleteket végezzenek.
A szerdán Földet ért legénységet váltotta a Sencsou–20 űrhajó és a fedélzeten tartózkodó, harmadik alkalommal űrbe utazó Csen Tung ezredes, valamint Csen Csung-zsuj űrpilóta és Vang Csie mérnök, akik először vesznek részt emberes űrrepülésben.
A három tajkonauta múlt csütörtökön indult útnak, hogy űrkutatási és alkalmazási kísérleteket végezzenek, emellett a küldetés során zebrahalakat, planáriákat (egy laposféregfaj) és Streptomyces baktériumokat is magukkal vittek az űrállomásra különféle élettudományi kísérletekhez.
Várhatóan október végén térnek vissza a Földre. Kína 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe és az elmúlt évtizedekben eurómilliárdokat fektetett űrprogramjába. Ennek részeként idén több intenzív, nemzetközi együttműködéssel párhuzamos űrkutatási programot is tervez. Nagyobb tervei között szerepel, hogy 2030-ra embert küld a Holdra.
Ezek is érdekelhetnek:
Képeken a nagy áramszünet, ami megbénította Spanyolországot és Portugáliát
Akár egy katasztrófafilm nyitójelenete is lehetne, hogy az egész országban elmegy az áram.
Balogh Petya: A sikeres vállalkozók mindannyian makacs köcsögök
A vállalkozó-befektető öt pontba foglalja és a saját életéből hozott példákkal illusztrálja, hogyan jutott magasra a mélypontok ellenére.
Miért látjuk kéknek az óceánt, ha a víz átlátszó?
A válasz sokkal izgalmasabb, mint hinnénk.
(Forrás: MTI)
