Ezt láttuk, amikor szó szerint belecsöppentünk egy cseh startupnál a virtuális valóságba.
Mindjárt kezdődik a program, addig nem akarják megnézni a VR-bemutatót? – kérdezte a nagy, ronda, raktárszerű épület bejáratánál a Skoda hostesse, amikor a kelleténél kicsit korábban megérkeztünk kocsival Budapestről Prága külvárosába, a Skoda X szolgáltatás-csomag bemutatójára. Ó a franc, már megint, nyögtem fel magamban: ez ugyanaz az unalomig ismert izé lesz, amikor felveszek egy VR-szemüveget, és amíg nem tör rám a hányinger, nézelődhetek egy autó pixeles 3D-modelljében, aminek, nahát, a színét és a kárpitozását is megváltoztathatom virtuálisan. Hát persze, menjünk, hiszen azért jöttünk, hogy lássuk, amit a Skoda meg akar mutatni. De mi ez az óriási hangár, ahol rá akarják húzni a fejemre a hánytatószettet?
Ez a hangár az, amivel a kis cseh startup, a Virtuplex igazán különleges szolgáltatást nyújthat azoknak az üzleti ügyfeleinek, akik meglátják a lehetőséget a fizikailag bejárható nagy virtuális terekben.
A Virtuplex ugyanis nem csak szoftvert készít az amúgy szabadon megvásárolható, piaci VR-eszközökhöz, hanem 600 négyzetméter erejéig szabad bóklászást is enged a VR-szemüvegben mérnököknek, dizájnereknek, építészeknek, az előbbiek B2B ügyfeleinek, katonáknak(!) vagy a kísérleti egér szerepét játszó piackutatási fókuszcsoportoknak.
Az élmény még úgy is lenyűgöző, hogy a sisak felvétele után bennünket körülvevő virtuális világ azért jóval elnagyoltabb, mint a valódi. Az akár féltucatnyi sisakban ide-oda mászkáló, nézelődő emberek számára folyamatosan valós időben álvalóságot teremtő, bizonyos szintig interakciókat is megengedő rendszer még így is rettentően hardverigényes. Minden sisakot egy-egy dedikált wifi-router szolgál ki (ezek ott sorakoznak körben a csarnok falain), minden VR-eszköz külön számítógépre csatlakozik, ezek működését koordinálja a Virtuplex rendszere, és közben még a virtuális környezetben istent játszó kezelő számára is elő kell állítania a komplex VR-világ kétdimenziós, valós idejű leképezését.
A szó szerint kísérteties élmény (csak persze itt az ember maga a kísértet a virtuális valóság számítógép generálta emberei, tárgyai, esetleg dinoszauruszai között) után nekiálltam faggatni a fejlesztésben alig féltucat emberrel dolgozó startup menedzserét, hogy kik is az ügyfeleik, mármint a rendszert láthatóan értékesítési helyek kialakítására és mindenféle gyártási, háttérfejlesztési célra egyaránt használó Skoda mellett.
Katonáék is szerveznek ide gyakorlatokat, nekik nyilván kicsit nagyobb jelentősége van egy ennyire szabad mozgást engedő FPS-puffogtatásnak, mint a hétköznapi gémereknek.
A legfontosabb ügyfélkör az építészeti cégek köre: a tervezésben sokat segít, az ügyfél-demonstrációban pedig komoly meggyőző erőt jelent egy-egy bejárható utcarészlet, sportlétesítmény, irodaház vagy akár csak egy magánlakás. Bankok, mobilcégek, más szolgáltatók is járnak a Virtuplex prágai és pozsonyi csarnokába, hogy kipróbáljanak mindenféle ötleteket például bankfiókok, ügyfélszolgálati irodák berendezéséhez.
És jönnek piackutatók is, mert a VR-szemüveg többet tud annál, mint hogy megmutassa a viselőjének, amit ő látni szeretne. A rendszer azt is meg tudja mutatni a kutatóknak, amit a viselő valójában néz! Egy alapos fókuszcsoportos kutatásban tehát még azt is meg lehet nézni, ki lehet mérni, ami talán nem is tudatosul a vásárlási szimulációban: melyik polcot, azon mit nézünk meg először, mit nem veszünk észre, mi az, amit megnézünk, de azután nem akarunk beszélni róla a kutatónak...
És persze van még lehetőség bőven a VR-ben, de ezt már tudtuk évekkel ezelőtt is: