Mélypontra süllyedtek, és a rossz hír, hogy még ennél is van lejjebb.
Mindössze 6 millió négyzetkilométerre zsugorodott az Északi-sark körüli tengerek felszínén lebegő jégmezők összterülete, ez pedig 16%-kal kisebb a 2013-tól 2019-ig terjedő évek júliusi átlagánál. A bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) kutatók szerint
a tengerjég kiterjedése júliusban volt a legkisebb a műholdas megfigyelések kezdete óta.
#Arctic #seaice extent at historical low #MOSAiCexpedition #icedrift https://t.co/fpg7UJtjyo
— AWI Media (@AWI_Media) July 27, 2020
Azt egyelőre nem tudni, hogy a rekordszintű jégolvadás a nyár egészére is vonatkozik-e, a sarki jégtakaró mérete rendszerint szeptemberre éri el legkisebb kiterjedését.
A kutatók a sarkvidék oroszországi területeit sújtó szokatlan hőhullámmal magyarázzák a rekordszintű hó- és jégolvadást az Arktiszon – csak a sarkvidék Oroszországhoz tartozó részén egymillió négyzetkilométernyi jég tűnt el júliusban.
Múlt hétvégén rekordmeleget mértek az Észak-sarkvidék Norvégiához tartozó szigetcsoportján, a Spitzbergákon (Svalbard-szigetek) is. Longyearbyen városkában szombaton 21,7 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, többet, mint bármikor a mérések kezdete óta. A korábbi csúcsot 21,3 fokkal 41 évvel ezelőtt, 1979. július 16-án jegyezték fel. Az Észak-sarktól mindössze 1000 kilométernyire fekvő szigetcsoporton júliusban, a sarkvidéki nyár legmelegebb hónapjában általában 5-8 Celsius-fokot mérnek.
Egy nemrégiben közzétett norvég kormányzati klímajelentés szerint 1971 és 2017 között 3-5 fokkal emelkedett a Svalbard-szigeteken az átlaghőmérséklet, amely a prognózis szerint 2070 és 2100 között 7-10 fokkal haladhatja meg az 1970 és 2000 közti szintet.
(Forrás: AWI Media, MTI, fotó: AWI Media)