Martonvásárban épül a Remtech űrközpont, ahol hamarosan saját fejlesztésű műholdak kerülnek ki a gyárból.
„Az emberiség nagy kalandja csak most kezdődik” – idézte Zábori Balázs, a Remred Zrt. technológiai vezetője a Star Treket a Remtech űrközpont bokrétaünnepén, amelyen az épületre felhelyezték a tartószerkezet elkészültét szimbolizáló csokrot. Egyelőre csillaghajók építése vagy bolygóközi utazások nincsenek tervben a Remrednél, és anyavállalatánál, a 4iG Csoportnál, de az űrközpont építésével valóban nagy kalandba kezdtek, hiszen innen kiindulva valósítják meg a HUSAT programot: Kelet-Közép-Európa legnagyobb, magánfinanszírozású műholdprogramját, amelynek keretében saját fejlesztésű műholdakat állítanak pályára földmegfigyelési és kommunikációs céllal. A program egyedülálló a maga nemében: korábban nem volt még rá példa, hogy egy ekkora területen megépülő, hazai gyártóközpontban készülnének nagyobb méretű műholdak egy magyar tervezésű és kivitelezésű űrprogramhoz.
Mi is az a HUSAT program?
A HUSAT-ot a 4iG Csoport űr- és védelmi ipari üzleti tevékenységeket egyesítő leányvállalata, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a Remred Zrt.-vel együttműködésben hívta életre, és lényege, hogy egy olyan műholdkonstellációt állítsanak pályára, amelyhez az egységeket Magyarországon készítik el. A flottát nagyrészt alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak (HULEO) alkotják majd, egy kakukktojás lesz csak köztük: egy geostacionárius műhold (HUGEO), ami sokkal nagyobb magasságban, a Földtől körülbelül 36 000 kilométerre kering, és nem földmegfigyelési, hanem telekommunikációs feladatokat végez. A HUGEO műhold más tekintetben is kilóg a sorból, a HULEO műholdaktól eltérően ugyanis nem a Remtech központban készül, hanem egy nemzetközi partnertől szerzi be a 4iG. Az alacsony Föld körüli pályán haladó flottához nyolc műhold tartozik – két HUSAR, vagyis VHR (Very High Resolution, azaz Nagyon Nagy Felbontású) radarfelvételeket készítő, szintetikus apertúrájú radar (SAR) műhold (HUSAR) és hat VHR elektrooptikai műhold (HUEOP) alkotja a csapatot.
A flotta adatait helyben dolgozzák fel, mesterséges intelligencia segítségével, és az adatokat bárki igénybe veheti, aki jogszerűen kiszolgálható, beleértve például magáncégeket, az Európai Uniót, a NATO-t, az Európai Űrügynökség földmegfigyelési programjait, Magyarországot, illetve űrképességgel nem rendelkező más államokat is világszerte. Polgári felhasználásra a földmegfigyelési adatok a katasztrófavédelem, a vízügy, az agrárium, az erdészet, a környezet- és természetvédelem, a klímaváltozás és az urbanisztika területén egyaránt hasznosíthatók, így támogatva változatos lakossági és üzleti alkalmazások kialakítását.
A Martonvásárban épülő űrközpont és a HUSAT program szorosan összefügg, mivel a Remtech létrehozásának elsődleges célja, hogy a műholdak fejlesztésének otthont adó környezetet alakítsanak ki, majd itt készítsék fel a flottát a 2032-ig lezajló pályára állításra. A 4000 négyzetméter alapterületű létesítményben összesen nyolc műhold készül a programhoz, ezeknek a teljes fejlesztési ciklusát itt végzik az összeszereléstől kezdve a tesztelésekig, mivel a központban a legújabb technológiai eszközök is rendelkezésre állnak a teljes körű munkához. A helyszínen egy 1500 négyzetméteres speciális laboratóriumban, azaz tisztatérben szerelik össze az űrbe készülő műholdakat, míg az űreszközök kulcsfontosságú vizsgálataihoz a rezgés-, sokk-, mechanikai-, termo-vákuum, klimatikus-, EMC/EMI-, és akusztikus tesztekhez való rendszereket használják majd.
A beszerzéseket számos nemzetközi partner együttműködésével végzi a 4iG,
így a berendezések a világ legtávolabbi szegleteiből kiindulva utaznak Magyarországra: a különlegesen nagy méretű, 53 m³-esTVAC (thermal vacuum chamber, termo-vákuum kamra) kamra Franciaországból, az EMC-labor Finnországból, a rázópadok Japánból érkeznek, az állomások antennarendszerét pedig egy német vezető antennagyártó vállalat szállítja le.
A Remtech azonban nem pusztán egy műholdgyár lesz, annál több, egy innovációs központ, ahol a hazai technológiai szakértelem legjava képviseltetheti magát. Dr. Sárhegyi István, a 4iG Űr- és Védelmi Zrt. vezérigazgatója a Remtech bokrétaünnepségén elmondta: a vállalat kiemelt fontosságúnak tartja az új technológiák iránti elkötelezettséget, az együttműködést a magyar technológiai kis-, és középvállalatokkal, azaz a hazai tudás kiaknázását és a technológiai- és tudástranszfert a nemzetközi együttműködések révén. „Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld” – idézte Sárhegyi az ismert mondást, a 4iG pedig tesz érte, hogy minél hamarabb beindítsák műholdprogramot és a Remtech űrközpontban zajló munkákat.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a rendezvényen fontos mérföldkőnek nevezte a Remtech bokrétaünnepét, ami a magyar ipar és gazdaság számára is nagy előrelépést jelent, hiszen a high-tech iparba való befektetés egyértelmű előnyökkel jár, a gazdaság diverzifikációját és magas hozzáadott értékét erősíti.
„Magyarország meghatározó szereplővé szeretne válni az európai és globális űripar területén, és egyre fontosabb eleme kíván lenni a világűr békés célú hasznosításának és kutatásának”
– mondta el a miniszter, hozzátéve, hogy az Európai Űrügynökséggel való, hosszú múltra visszatekintő együttműködés (Magyarország 2015-ben lett az ESA 22. tagállama), eddig is különösen gyümölcsöző volt – 2024 második félévében összesen 94 szerződést kötöttek a magyar vállalatok az ESA-val –, és ez a trend jövőben is folytatódhat, hiszen a magyar cégeknek az űriparba való beléptetése meghatározó jelentőségű Magyarország számára. A verseny fokozódik, mondta Nagy Márton, és a kibontakozó kereskedelmi háború egyik sarkalatos pontját jelentik az új iparágak, beleértve az űripart is.
A világűr a nagyok játszótere helyett immár lényegében mindenki számára nyitott tereppé vált.
„Aki nem lép be időben, az könnyen lemarad” – véli a miniszter, márpedig az űriparból való kimaradás nagy hátrány lehet, tekintve, hogy az előrejelzések szerint a teljes űrszegmens 2040-re trillió dolláros biznisszé válik. „Magyarország az űrkutatás terén már a hidegháború alatt is nagy eredményeket ért el, és olyan mennyiségű szellemi tőkét halmoztunk fel, ami mindenképpen alapot jelenthet jelen céljaink elérésében.”
A HUSAT program, akárcsak a második magyar űrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra juttató HUNOR program, a következő állomását képviseli a magyar űrprogramoknak és fejlesztéseknek, amelyek annak idején, 1946-ban, a Bay Zoltán vezetésével zajló Föld–Hold radart tesztelésekkel kezdődtek, és a Pille dózismérőn, vagy éppen a 2012-ben útnak indított első magyar építésű műholdon, a Masaton át a Puli Space vízszimatolójáig és az egyetemek által épített kisműholdakig, valamint szuborbitális rakétákig fejlődtek. Zábori Balázs az űr felfedezését az Újvilág meghódításához hasonlította – ahogy annak idején a gyarmatbirodalmakat kiépítő nemzetek lettek a világ vezető gazdasági hatalmai, úgy lesznek száz év múlva a világ vezető gazdasági hatalmai azok, akik ma a világűrbe fektetnek.
(Fotó: 4iG, Kevin Stadnyk/Greg Rakozy/Unsplash)
Ez is érdekelhet:
Miért pont Martonvásáron épül űrközpont?
Magyarország az űrbe tör, amihez kell egy űripari integrátor cég, és egy hely, ami együttműködési lehetőségeket kínál a high-tech űripari fejlesztésekhez.
A TEK szállítja, bekötik a szemét, aztán napokra bezárják egy konténerbe, ki az? A magyar űrhajósjelölt!
Nem büntetés vagy túlkapás, hanem izolációs tréning.
