A TWA légitársaság járatát két terrorista térítette el, a terror két hétig tartott a földön és a levegőben.

A Trans World Airlines (TWA) 847-es járata 1985. június 14-én indult Kairóból, hogy Athénon, Rómán, Boston és Los Angelesen keresztül San Diegóba repüljön. A Boeing 727-es 145 utassal és nyolcfős személyzettel délelőtt tíz óra után tíz perccel szállt fel Athénból, de még az utazómagasságot sem érték el, amikor két férfi magához vette a mosdóban elrejtett fegyvereket és gránátokat, majd kiabálva kirohantak a folyosóra.

Ott rögtön felrúgták Ulrike Dericksont, a negyvenegy éves vezető légiutas-kísérőt, aki aztán a kéthetes túszdráma hőse lett.

Ennyire elhúzódott ugyanis a terrorakció, de ezt persze még nem tudhatták akkor, amikor a két arabul beszélő férfi, a nem sokkal korábban alapított libanoni síita terrorszervezet, a Hezbollah tagjainak egyike odarángatta Dericksont a pilótafülke ajtajához. A stewardess lélekjelenlétét mutatja, hogy amikor az egyik kézigránát biztosítószege a földre esett, a nő felvette, és betette a terrorista szájába.

A TWA 847-es járatának drámájáról három évvel később film is készült Pánik a 847-es járaton címmel. A képen az Uli Dericksont alakító Lindsay Wagnerre fognak fegyvert

Derickson a kommunikációban látta a helyzet megoldásának lehetőségét, ami azonban nem volt egyszerű, mivel a terroristák alig beszéltek angolul, németül viszont tudtak – már csak ezért is lett kulcsszereplő a német származású stewardess.

A pilótafülkébe jutva arra utasították John Testrake kapitányt, hogy fordítsa Bejrút felé a gépet, a reptér viszont eleinte nem akarta engedni az eltérített gép landolását. Amikor a pilóta rádión közölte, hogy az egyik terrorista kibiztosított kézigránáttal fenyegetőzik, végül engedélyezték a leszállást. Mivel a gépnek már alig volt üzemanyaga, kerozint követeltek, Uli Derickson győzte meg őket, hogy biztosan gyorsabban megérkezik a tartálykocsi, ha túszokat engednek el cserébe. Tizenhét nő és két gyerek szabadult így ki.

A gépet megtankolták, és Algír felé indultak, ahol szintén nem akarták fogadni a gépet, az USA akkori elnökének, Ronald Reagannek kellett intézkednie. Azt azonban megint Derickson intézte el, hogy ki is tudják fizetni az ott ismét szükségessé vált tankolás árát – még akkor is jelentkeznek ilyen egyszerű anyagi szempontok, amikor több mint száz ember élete van veszélyben… –, és visszaindultak Bejrútba, ahol először ismét megtagadták a leszállást, majd mégis engedélyezték, különben üzemanyag híján kényszerleszállást kellett volna végrehajtaniuk.

Az eltérített gép Bejrútban

A síita terroristák számára az amerikai és a zsidó utasok voltak az ellenségek, ezért a második bejrúti megállónál hét férfit leszállítottak és ismeretlen helyre vittek, miközben újabb fegyveresek szálltak fel a fedélzetre. Ismét Algírba repültek, ahol 65 utast és mind az öt női légiutas-kísérőt szabadon engedtek, a görög nemzetiségű utasok szabadulásáért viszont azt követelték, hogy a görög hatóságok engedjék el az időközben elfogott Ali Atwát.

Ő lett volna a harmadik gépeltérítő, a terroristacsapat vezetője, de lekéste a járatot Athénban.

Atwát kiengedték, így szabadultak a görög utasok, köztük a világhírű énekes, Demis Roussos is. A túszdráma a földön folytatódott: a június 14-én eltérített TWA-járat utolsó foglyait csak június 30-án engedték szabadon. Több túszt is bántalmaztak a terroristák, egy amerikai tengerészgyalogosnak vélt férfit pedig megöltek.

A Légiközlekedési Kulturális Központ az esetet feldolgozó kisfilmjéből kiderül a terroristák célja, és az is, hol tanulta meg Uli Derickson a fegyelmezettséget, ami több mint száz ember életének megmentéséhez segítette: ha kellett, határozottan lépett fel az agresszív géprablókkal szemben, ha kellett, a támadók és a bántalmazott utasok közé állt, vagy gyermekdalokat énekelt a gépeltérítőknek, hogy megnyugtassa a kedélyeket.

Az FBI nyomozása szerint négy embernek volt köze a gépeltérítéshez: Mohammed Ali Hamadeit életfogytiglanra ítélték Németországban, 2005-ben azonban – feltehetően egy titkos fogolycsere eredményeként – feltételesen szabadlábra helyezték, az USA azonban továbbra is körözi, az egyik legkeresettebb terrorista, ötmillió dolláros vérdíjat tűztek ki rá. Imad Mughniyeh, a Hezbollah egyik vezetője 2008-ban, egy autóbomba felrobbanásakor vesztette életét, a már említett Ali Atwát és Hassan Izz-Al-Dint Hamedeithez hasonlóan keresi az FBI, szintén öt-ötmilliós vérdíjjal.

(Fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Géprablást játszottak egy Malév-gépen Jugoszlávia felett 1991-ben

Akkor is különleges volt, ma viszont már teljesen elképzelhetetlen, ami Ciprus felé történt a Malév 225-ös járatán.

Támogatott és ajánlott tartalmaink
További cikkeink a témában
Tréner? Panzió? Kozmetika? Így lehet a kutyád még boldogabb, miközben a te életed is könnyebbé válhat
Hirdetés