Ahogy az okostelefon betette az internetet az emberek zsebébe, úgy a harmincas években a Kodak berakta a mozgóképet az emberek zsebébe. Ezt pedig a Super 8-as filmmel és a hozzá tartozó kamerával tette, ami anno, már majdnem száz éve bevitte a polgári otthonokba a filmet.
A VHS és a digitális korszak ezt a formátumot feleslegessé tette, a Super 8 drága, időigényes és macerás formátum, ami már csak megszállottakat, nosztalgiafűtötte filmgeekeket izgat,nem véletlen, hogy a Kodak 30 éve semmilyen terméket nem dobott piacra ebben a kategóriában.
2016-ban viszont a Kodak Yves Beharral együtt alaposan modernizálta a klasszikus kameráját: van benne digitális kereső, beépített mikrofon és fénymérő, 6mm-es Ricoh C-Mount lencse. A film persze megmaradt, úgyhogy az ellőtt tekercseket lehet küldeni Denverbe, ahol előhívják, majd két-három hét alatt visszaküldik őket. Ami az újdonság, hogy az ember rögtön megkapja digitális fájlként is, ami a „zinternet” korában indokolt megoldás.
Erősen „akarjuk” cucc, szép volt, Kodak.
