Új fázisba lép a magyar űrhajós program. Farkas Bertalan első magyar űrhajóssal és Magyari Gábor ESA-szakértővel beszélgettünk a HUNOR-projekt előtt álló fontos évekről.

Január végén lezárult a magyar űrhajós program jelentkezési szakasza, Sztáray Péter biztonságpolitikai államtitkár hétfőn az Eötvös Lóránd Kutatás Hálózatának Természettudományi Kutatóközpontjában tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy összesen 244-en pályázták meg a pozíciót, a jelentkezők közül 100 fő jutott tovább a második körbe.

A kiválasztás következő fázisában a pályázóknak online teszteket kell kitölteniük, a tesztek kiértékelése után pedig kiderül, hogy kik azok, akik elutazhatnak az Európai Űrügynökség németországi tesztbázisára.

– mondta a Player.hu-nak Magyari Gábor, a magyar kutatóűrhajós intéző testületének repülésért és kiképzésért felelős vezetője, Magyari Béla tartalékos űrhajós fia. Magyari elmondása szerint a jelentkezők számával abszolút elégedettek, tekintve, hogy az elmúlt negyven évben közel sem volt akkora hagyománya Magyarországon az űrtevékenység népszerűsítésének, mint mondjuk a környező országokban.

A szakértő arra is emlékeztet, hogy anno 1978-ban nagyjából 110 vadászpilóta közül választották ki Farkas Bertalant és Magyari Bélát, akik tökéletesen elvégezték a feladataikat, jó jelnek tekinthető, hogy most több mint kétszer ennyi jelentkezőből lehet válogatni.

Farkas Bertalan és Magyari Béla kiképzésen.

A küldetés kritériuma

A sajtóban mindenhol leírták, hogy összesen 100 ember jutott tovább a kiválasztás második körére, de arról már kevés szó esik, hogy pontosan miként, milyen kritériumok alapján született döntés arról, ki az, aki alkalmas a feladatra és ki az, aki nem.

A kiválasztás során az volt a legfontosabb szempont, hogy a jelentkező megfelel-e a HUNOR-program követelményeinek, hogy ki az, aki a küldetésünk szempontjából a legjobb választás lehet. Vagyis nem arról van szó, hogy azok, akik nem jutottak tovább a második fordulóba, nem lennének alkalmasak űrhajósnak, csak a mi szempontrendszerünk szerint voltak, akik náluk jobban tudják majd szolgálni a magyar űrhajós program sikerét

– magyarázta Magyari Gábor.

30 milliárd forint, 30 nap, 12 kísérlet

Jelen állás szerint a HUNOR-projektben tizenkét magyar kísérlet fog megvalósulni, ezek a kísérletek mind műszerfejlesztést igényelnek, így ez a szám a következő években még változhat. A végső felállás akkor fog kialakulni, ha lezárult a meghívásos pályázat végeredménye. Fontos megjegyezni, hogy többek között azért is zajlik az Európai Űrügynökséggel közösen a magyar űrhajós kiválasztása, mert a fennmaradó fedélzeten eltöltött hasznos idő (crew time) egy részét a HUNOR-program fel fogja ajánlani az együttműködő partnereknek.

Mi az a crew time?

A crew time kifejezés azt a fedélzeten eltöltött időt jelöli, amely során az űrhajós hasznos munkát tud végezni. Az űrállomáson tartózkodó űrhajósoknak a súlytalansága állapota miatt rendszeresen edzeniük kell, de emellett fokozottan ügyelni kell a pihenésre is, mivel az űrben eltöltött idő komoly igénybevételt jelent a szervezet számára. A hasznos időben szoktak többnyire méréseket és kísérleteket végezni, valamint technológiai eszközöket kipróbálni.

Többek között azért is fontos, hogy a HUNOR-projekt űrhajósa rendelkezzen az Európai Űrügynökség tanúsítványával, mert a magyar űrhajós program crew time-ja komoly kereskedelmi értéket képvisel. Sztáray Péter államtitkár a beszédében elmondta, hogy már kapcsolatban állnak francia, orosz és amerikai szervezetekkel is, akikkel hosszútávú együttműködést szeretnének kialakítani.

A HUNOR – magyar űrhajós program összesen mintegy 100 millió dollárból fog megvalósulni, a magyar űrhajóst az Axiom Space nevű kereskedelmi űrtevékenységgel foglalkozó cég fogja a Nemzetközi Űrállomásra juttatni.

A hozzávetőlegesen 30 milliárd forintnak megfelelő összeg fedezi a magyar űrhajós Európai Űrügynökséggel közösen végzett kiképzését, valamint a tudományos kísérletek és egyéb pályázatok finanszírozási költségeit is.

Sztáray Péter a HUNOR sajtótájékoztatóján.

Magyari Gábor szerint fontos része lesz a HUNOR-programnak, hogy nem csak zárt, meghívásos alapon működő pályázatokat fognak indítani:

Teszem azt, ha egy szakkör vagy intézmény oktatási célból szeretne kapcsolatba kerülni a magyar űrhajós programmal, arra is lesz lehetőség. Akár az is lehetséges, hogy az új magyar űrhajós fizikaórát tartson egy közép- vagy általános iskolai osztálynak.

Magyari elmondása szerint az is elképzelhető, hogy ha jelentkeznek a HUNOR-nál rádióamatőrök, akkor össze tudják majd kötni őket a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó magyar űrhajóssal. Minden ilyen és ehhez hasonló lehetőség nyitott a társadalom előtt, amivel azt szeretnék hangsúlyozni, hogy a HUNOR egy nyitott projekt, sokak számára igyekeznek elérhetővé tenni.

Tudományos együttműködésre is van lehetőség a magyar űrhajós programmal, de az efféle partnerségnek az a legfontosabb kitétele, hogy ne legyen eszközigényes, vagyis ne kelljen hozzá extra eszközt feljuttatni.

Befektetés a jövőbe

Zábori Balázs, az EK űrkutatási mérnöke és a HUNOR projektvezetője szerint a magyar űrhajós projekt alprogramja olyan kutatási területeket tartalmaz, amelyek napjaink emberes űrrepülésében az élvonalba tartoznak, emellett olyan kulcstechnológiákat alkalmaz, amelyek alapvetően szükségesek a jövőbeli, hosszú távú emberes űrutazások megvalósításához.

Az alprogram részét képezik többek között a kozmikus sugárzás dozimetriai vizsgálatai és a szükséges technológiai eszközök fejlesztése, az anyagtudományi kutatások és anyagtechnológiai fejlesztések, az űrélettani és űrmedicina-kutatások, az űrélelmezési kutatások, valamint a hazai telekommunikációs technológiák továbbfejlesztése.

A sajtótájékoztatón Zábori elmondta, hogy a magyar fejlesztésű eszközöket már jól ismeri a nemzetközi űrközösség, mivel régóta teljesítenek szolgálatot a Nemzetközi Űrállomáson is. Ilyen eszköz például a Pille dózismérő is, ami az egyik legrégebb óta működő ember alkotta eszköz a világűrben.

A HUNOR-projektnek az a célja, hogy a közösség az eszközök után megismerjen egy magyar űrhajóst is, akinek most lehetősége lesz több, magyar fejlesztésű eszközt kipróbálnia.

Fotó: EK - Űrkutatási Laboratórium

Egy álom vállhat valóra

A hétfői sajtótájékoztatón jelen volt Magyarország első űrhajósa, a 72 éves Farkas Bertalan is. Farkas 1980-ban május 26-án magyar idő szerint 20 óra 20 perckor a Szojuz–36 fedélzetén emelkedett a magasba a mai Kazahsztán terültén fekvő bajkonuri űrrepülőtérről. A magyar asztronauta összesen nyolc napot, húsz órát és negyvenöt percet töltött a világűrben. A HUNOR sajtóeseménye után a Player.hu kérdésére elmondta, hogy azzal, hogy utána egy újabb magyar ember juthat a világűrbe, egy álom fog valóra válni.

„Én is szerettem volna még egyszer a világűrbe jutni, de sajnos ez nem sikerült. Mindig teljes mellszélességgel állok minden hazai kezdeményezés mellett, mivel az űrkutatásunk világszínvonalú, ezt igazolják azok a magyar szakemberek, kutatómérnökök, akik megállják a helyüket a világ tudományos elitjében.”

Farkas Bertalan és Sztáray Péter. Fotó: kormány.hu

Farkas Bertalan szerint a HUNOR-projekt kapcsán nagyon fontos megjegyezni, hogy a magyar űrhajós nem űrturistaként, hanem kutatóűrhajósként fog a világűrbe menni, hogy kísérleteket és értékes tudományos munkát végezzen. Arra a kérdésre, miszerint fog-e gondot okozni, hogy korábban már képzett pilótákból kellett válogatnia döntéshozóknak, addig most érkeznek jelöltek tudományos területekről, a magyar űrhajós azt felelte, hogy a mostani válogatás ebből a szempontból nehezebb lehet, de bízik benne, hogy vannak olyan magyar lányok és fiúk, akik ezeknek a nagyon szigorú feltételeknek megfelelnek.

Farkas Bertalan azt is elmondta, hogy ha lesz rá lehetőség, nagyon szívesen találkozik majd a jelöltekkel, mivel anno neki is sokat jelentett, hogy a küldetés előtt beszélhettek tapasztalt szovjet űrhajósokkal, és reméli, hogy ilyen módon ő is segítheti az új magyar űrhajós felkészülését.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Ilyen feltételeknek kell megfelelnie a következő magyar űrhajósnak

A hazaszeretet például elengedhetetlen kritérium.

Támogatott és ajánlott tartalmaink
További cikkeink a témában