828 méteres magasságával jelenleg a dubaji Burdzs Kalifa a világ legmagasabb épülete, 2010-ben az 553 méter magas torontói CN Towertől vette át a stafétát. De csak az épületek között, az ember által alkotott építmények közt ugyanis a 646 méteres varsói rádiótorony számított a legmagasabbnak, egészen addig, amíg össze nem dőlt.

Propagandát terjesztett

A hidegháborús versengés hívta életre az adótornyot, azért emelték ennyire magasra, hogy az egész világon terjeszteni tudja a kommunista propagandát, és a Föld legtávolabbi részeire emigrált lengyeleket is elérje. A hosszú hullámsávjának köszönhetően az adást az Egyesült Államokban, de még az Antarktiszon is lehetett fogni, nem mintha ott sok lengyel élt volna.

1969-ben indult az építkezés Varsótól nem messze, Gąbin városa mellett, Lengyelország földrajzi középpontjához közel. A tornyot acélcsőből szerkesztett, háromszög alapú, 4,5 méter oldalhosszúságú, 7,5 méter magas elemekből rakták össze. Összesen 86 darabot szereltek egymás tetejére, amelyeket három oldalról, öt helyen feszítettek ki masszív tartókábelekkel.

A korabeli ábra jól mutatja, hogy a varsói adótorony mennyivel magasabb az egyiptomi Kheopsz-piramisnál, a kölni katedrálisnál vagy a párizsi Eiffel-toronynál, de még a baráti Szovjetunióban 1967-ben felhúzott osztankinói tévétoronynál is. A hidegháborúban nem volt elhanyagolható szempont az sem, hogy az USA-beli dakotai tévétoronynál néhány méterrel magasabbra építsék

Az adótoronyhoz külön elektromos alállomást építettek, amit a létesítmény jelentőségét figyelembe véve túlméreteztek. A torony tetejére egy speciális, benzinmotorral hajtott felvonóval lehetett felmenni, hogy ellenőrizzék a szerkezetet, és cseréljék a repülőgépeket figyelmeztető jelzőfények izzóit. A torony méreteit jól mutatja, hogy a felvonó 45 perc alatt ért fel a tetejére.

Gyors leépülés

A karbantartás hiánya és a személyzet képzetlensége már tíz év után a torony állapotának romlásához vezetett, a nyolcvanas évek végére súlyos károsodásokat tártak fel, amelyeket a torony kilengése okozott. A lengyel kormány fontolóra vette egy új, azonos magasságú, de masszívabb torony építését, az ország egyre romló gazdasági helyzete viszont ezt nem tette lehetővé.

1988-ban megpróbálták legalább újra lefesteni a tornyot, de azt sem tudták befejezni, mert időközben hozzá való a festék is elfogyott.

1989-ben egy szemle megállapította, hogy a tartókábelek több szála eltört, a torony végzetéhez azonban emberi hibák sorozata is hozzájárult. 1991. augusztus 8-án az egyik tartókábel cseréje során a varsói rádiótorony összeomlott.

A fő tartókábelt már leválasztották, de még nem kötötték be a két ideiglenes helyettesítő kábelt, amikor egy széllökés megcsavarta a kikötött tornyot, ezért előbb meghajlott, majd a magasságának nagyjából felénél eltört. Mivel a munkavezető nem vezette az építési naplót, ezért nehéz volt megállapítani, pontosan mi vezetett a katasztrófához.

Börtönbe kerültek érte

Szerencsére senki nem sérült meg, de az összeomlás nyomán a karbantartásért felelős cég részlegvezetőjét és az az építésvezetőt is elítélték, két és fél év börtönbüntetést kaptak, az utóbbi büntetését végül hat hónapra mérsékelték. A vizsgálat kiderítette, hogy nem számoltak a megfeszített tartókábel cseréje során felmerülő kockázatokkal.

Az adótorony összeomlása után a lengyel rádió ismét a Varsóhoz közeli, 335 méter magas Raszyn tornyot használta, de már 1992-ben felmerült a gąbini adó újraépítése is. A kiszolgáló épületek felújítását el is kezdték, de a helyiek tiltakoztak az adótorony sugárzása okozta egészségügyi kockázat miatt, és a hatóságok ebbe futottak bele az újabb helyszínek keresésekor is.

Az új rádióadót végül egy régi katonai létesítmény területén építették fel, és a magassága már meg sem közelítette az eredetiét, a rekorder építményt egy 330 és egy 289 méter magas toronnyal helyettesítették 1999-ben. Az összedőlt varsói rádiótorony területe a kilencvenes évek eleje óta pusztul, és már csak nyomokban hirdeti egy letűnt kor egykori büszkeségét.

Ez is érdekelhet: