![](https://player.hu/uploads/2023/08/varsoi-adotorony-head.jpg)
A hetvenes-nyolcvanas években a világ legmagasabb építményét nem az Egyesült Államokban, hanem a vasfüggöny másik oldalán kellett keresni. Az ember által alkotott legmagasabb építmény volt a varsói rádiótorony, amíg össze nem dőlt.
828 méteres magasságával jelenleg a dubaji Burdzs Kalifa a világ legmagasabb épülete, 2010-ben az 553 méter magas torontói CN Towertől vette át a stafétát. De csak az épületek között, az ember által alkotott építmények közt ugyanis a 646 méteres varsói rádiótorony számított a legmagasabbnak, egészen addig, amíg össze nem dőlt.
Propagandát terjesztett
A hidegháborús versengés hívta életre az adótornyot, azért emelték ennyire magasra, hogy az egész világon terjeszteni tudja a kommunista propagandát, és a Föld legtávolabbi részeire emigrált lengyeleket is elérje. A hosszú hullámsávjának köszönhetően az adást az Egyesült Államokban, de még az Antarktiszon is lehetett fogni, nem mintha ott sok lengyel élt volna.
1969-ben indult az építkezés Varsótól nem messze, Gąbin városa mellett, Lengyelország földrajzi középpontjához közel. A tornyot acélcsőből szerkesztett, háromszög alapú, 4,5 méter oldalhosszúságú, 7,5 méter magas elemekből rakták össze. Összesen 86 darabot szereltek egymás tetejére, amelyeket három oldalról, öt helyen feszítettek ki masszív tartókábelekkel.
![](https://player.hu/uploads/2023/08/varsoi-adotorony-1.jpg)
Az adótoronyhoz külön elektromos alállomást építettek, amit a létesítmény jelentőségét figyelembe véve túlméreteztek. A torony tetejére egy speciális, benzinmotorral hajtott felvonóval lehetett felmenni, hogy ellenőrizzék a szerkezetet, és cseréljék a repülőgépeket figyelmeztető jelzőfények izzóit. A torony méreteit jól mutatja, hogy a felvonó 45 perc alatt ért fel a tetejére.
Gyors leépülés
A karbantartás hiánya és a személyzet képzetlensége már tíz év után a torony állapotának romlásához vezetett, a nyolcvanas évek végére súlyos károsodásokat tártak fel, amelyeket a torony kilengése okozott. A lengyel kormány fontolóra vette egy új, azonos magasságú, de masszívabb torony építését, az ország egyre romló gazdasági helyzete viszont ezt nem tette lehetővé.
1988-ban megpróbálták legalább újra lefesteni a tornyot, de azt sem tudták befejezni, mert időközben hozzá való a festék is elfogyott.
1989-ben egy szemle megállapította, hogy a tartókábelek több szála eltört, a torony végzetéhez azonban emberi hibák sorozata is hozzájárult. 1991. augusztus 8-án az egyik tartókábel cseréje során a varsói rádiótorony összeomlott.
A fő tartókábelt már leválasztották, de még nem kötötték be a két ideiglenes helyettesítő kábelt, amikor egy széllökés megcsavarta a kikötött tornyot, ezért előbb meghajlott, majd a magasságának nagyjából felénél eltört. Mivel a munkavezető nem vezette az építési naplót, ezért nehéz volt megállapítani, pontosan mi vezetett a katasztrófához.
Börtönbe kerültek érte
Szerencsére senki nem sérült meg, de az összeomlás nyomán a karbantartásért felelős cég részlegvezetőjét és az az építésvezetőt is elítélték, két és fél év börtönbüntetést kaptak, az utóbbi büntetését végül hat hónapra mérsékelték. A vizsgálat kiderítette, hogy nem számoltak a megfeszített tartókábel cseréje során felmerülő kockázatokkal.
Az adótorony összeomlása után a lengyel rádió ismét a Varsóhoz közeli, 335 méter magas Raszyn tornyot használta, de már 1992-ben felmerült a gąbini adó újraépítése is. A kiszolgáló épületek felújítását el is kezdték, de a helyiek tiltakoztak az adótorony sugárzása okozta egészségügyi kockázat miatt, és a hatóságok ebbe futottak bele az újabb helyszínek keresésekor is.
Az új rádióadót végül egy régi katonai létesítmény területén építették fel, és a magassága már meg sem közelítette az eredetiét, a rekorder építményt egy 330 és egy 289 méter magas toronnyal helyettesítették 1999-ben. Az összedőlt varsói rádiótorony területe a kilencvenes évek eleje óta pusztul, és már csak nyomokban hirdeti egy letűnt kor egykori büszkeségét.
Ez is érdekelhet: