A hetvenes-nyolcvanas években a világ legmagasabb építményét nem az Egyesült Államokban, hanem a vasfüggöny másik oldalán kellett keresni. Az ember által alkotott legmagasabb építmény volt a varsói rádiótorony, amíg össze nem dőlt.
828 méteres magasságával jelenleg a dubaji Burdzs Kalifa a világ legmagasabb épülete, 2010-ben az 553 méter magas torontói CN Towertől vette át a stafétát. De csak az épületek között, az ember által alkotott építmények közt ugyanis a 646 méteres varsói rádiótorony számított a legmagasabbnak, egészen addig, amíg össze nem dőlt.
Propagandát terjesztett
A hidegháborús versengés hívta életre az adótornyot, azért emelték ennyire magasra, hogy az egész világon terjeszteni tudja a kommunista propagandát, és a Föld legtávolabbi részeire emigrált lengyeleket is elérje. A hosszú hullámsávjának köszönhetően az adást az Egyesült Államokban, de még az Antarktiszon is lehetett fogni, nem mintha ott sok lengyel élt volna.
1969-ben indult az építkezés Varsótól nem messze, Gąbin városa mellett, Lengyelország földrajzi középpontjához közel. A tornyot acélcsőből szerkesztett, háromszög alapú, 4,5 méter oldalhosszúságú, 7,5 méter magas elemekből rakták össze. Összesen 86 darabot szereltek egymás tetejére, amelyeket három oldalról, öt helyen feszítettek ki masszív tartókábelekkel.
Az adótoronyhoz külön elektromos alállomást építettek, amit a létesítmény jelentőségét figyelembe véve túlméreteztek. A torony tetejére egy speciális, benzinmotorral hajtott felvonóval lehetett felmenni, hogy ellenőrizzék a szerkezetet, és cseréljék a repülőgépeket figyelmeztető jelzőfények izzóit. A torony méreteit jól mutatja, hogy a felvonó 45 perc alatt ért fel a tetejére.
Gyors leépülés
A karbantartás hiánya és a személyzet képzetlensége már tíz év után a torony állapotának romlásához vezetett, a nyolcvanas évek végére súlyos károsodásokat tártak fel, amelyeket a torony kilengése okozott. A lengyel kormány fontolóra vette egy új, azonos magasságú, de masszívabb torony építését, az ország egyre romló gazdasági helyzete viszont ezt nem tette lehetővé.
1988-ban megpróbálták legalább újra lefesteni a tornyot, de azt sem tudták befejezni, mert időközben hozzá való a festék is elfogyott.
1989-ben egy szemle megállapította, hogy a tartókábelek több szála eltört, a torony végzetéhez azonban emberi hibák sorozata is hozzájárult. 1991. augusztus 8-án az egyik tartókábel cseréje során a varsói rádiótorony összeomlott.
A fő tartókábelt már leválasztották, de még nem kötötték be a két ideiglenes helyettesítő kábelt, amikor egy széllökés megcsavarta a kikötött tornyot, ezért előbb meghajlott, majd a magasságának nagyjából felénél eltört. Mivel a munkavezető nem vezette az építési naplót, ezért nehéz volt megállapítani, pontosan mi vezetett a katasztrófához.
Börtönbe kerültek érte
Szerencsére senki nem sérült meg, de az összeomlás nyomán a karbantartásért felelős cég részlegvezetőjét és az az építésvezetőt is elítélték, két és fél év börtönbüntetést kaptak, az utóbbi büntetését végül hat hónapra mérsékelték. A vizsgálat kiderítette, hogy nem számoltak a megfeszített tartókábel cseréje során felmerülő kockázatokkal.
Az adótorony összeomlása után a lengyel rádió ismét a Varsóhoz közeli, 335 méter magas Raszyn tornyot használta, de már 1992-ben felmerült a gąbini adó újraépítése is. A kiszolgáló épületek felújítását el is kezdték, de a helyiek tiltakoztak az adótorony sugárzása okozta egészségügyi kockázat miatt, és a hatóságok ebbe futottak bele az újabb helyszínek keresésekor is.
Az új rádióadót végül egy régi katonai létesítmény területén építették fel, és a magassága már meg sem közelítette az eredetiét, a rekorder építményt egy 330 és egy 289 méter magas toronnyal helyettesítették 1999-ben. Az összedőlt varsói rádiótorony területe a kilencvenes évek eleje óta pusztul, és már csak nyomokban hirdeti egy letűnt kor egykori büszkeségét.
Ez is érdekelhet: