Az Apollo–11 űrhajósai 1969 júliusában amerikai zászlót tűztek ki a Hold felszínére, amely látszólag lobogott. Ahhoz viszont, hogy ez tényleg lobogásnak tűnjön, szükség volt némi mérnöki fifikára. A gond ugyanis az volt, hogy a Hold rendkívül vékony légköre miatt a zászló egyszerűen lelógott volna, ha azt Neil Armstrong vagy Buzz Aldrin hagyományos módon tűzi ki az égitest talajába.
A NASA mérnöke, Jack Kinzler egy egyszerű megoldást javasolt: egy keresztlécet varrtak a zászló tetejébe, hogy az feszesen álljon. További kihívások is adódtak azonban, például a nehézkes űrruhák, amelyek megnehezítették a földhöz közeli munkát, valamint a Hold kemény talaja, amelybe nem könnyű beverni a zászlórudat.
Ezért a rudat két részből készítették el: az egyik űrhajós beverte az alsó részt a talajba, míg a másik rögzítette a felső részt. A végeredmény lenyűgöző volt, a zászló úgy nézett ki, mintha lobogna.
„Amikor felállították a zászlót, több tényező miatt tűnt úgy, mintha lobogna – magyarázta Annie Platoff, a Kaliforniai Egyetem könyvtárosa és a holdi zászlók szakértője. – Először is a szorosan csomagolt zászlón gyűrődések voltak, amelyek a lobogás illúzióját keltették. Ráadásul az űrhajósok nem mindig tudták teljesen kihúzni a keresztlécet a nyomás alatt álló űrruhák és kesztyűk miatt, ami szintén hozzájárult a zászló hullámos megjelenéséhez.”
Több mint ötven évvel később azonban végre tényleg loboghat zászló a Holdon.
2026-ban Kína a Chang’e–7 holdkutató robotos küldetés során a Hold déli pólusára szállít egy különleges zászlót, amelyet elektromágneses technológiával terveztek meg úgy, hogy mozogni tudjon.
Az eszköz kifejlesztésében besegítettek a Hunan tartományban lévő Csangsa általános iskolásai is. Tiancsu Csang, a DSEL/Institute of Technology munkatársa szerint a kezdeményezés célja az, hogy növelje a fiatal diákok ismereteit a kínai űrprogramról, és inspirálja őket az űrkutatás iránti érdeklődésre.
(Forrás: IFL Science)
