Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Hétvégén két olyan baleset is történt, ahol autó sodródott ki és gázolt el nézőket. A magyar és a lengyel tragédia különböző, de egy fontos problémát jelez: sokszor nem tudjuk kellően felmérni, ki a veszélyeztető és ki a veszélyeztetett.

Az ember nagyon veszélyes. Hosszasan lehetne sorolni akár évezredes példákat, de elég a XX–XXI. századot megnézni, milyen bámulatos hatékonysággal képes pusztítani az emberiség önmagát, a környezetét vagy gyakorlatilag bármit, amihez köze van. Nem kell azonban háborúkra és brutális környezetszennyezésre gondolni: akár egy fegyver és gyilkos szándék nélküli gyalogos is lehet veszélyes, ha ostoba vagy figyelmetlen, kiszalad a labdája után, lelép a villamosmegálló járdaszigetéről, vagy nem elégszik meg azzal, hogy oldalról lássa a kétszázzal csapató versenyautót, meg akarja nézni szemből is. Ezek pedig már kétségkívül veszélyes helyzetek, számítanak is rá közútkezelők és versenyszervezők, korlátot építenek, kordont húznak gyalogos és jármű közé, megakadályozva vagy legalább megnehezítve azt, hogy oda lépjenek, ahova nagyon nem kéne, mert bajuk lehet.

A hétvégén két nagy hírverést kapott tragédia is történt: a nagykállói ralibaleset kilenc sérültjéből egy meghalt, a lengyelországi Gran Turismo Polonia ralin pedig tizenkilencen sérültek meg. Nem szeretnék a számítógép elől okoskodni, szakértőknél kompetensebb és persze gyorsabb lenni. Az I. Ralda Rallye Sprintről keveset tudunk, videó sem készült – eddig legalábbis nem került nyilvánosságra –, állítólag egy lezárt területre mentek be a nézők, közéjük sodródott a BMW. A rendőrségi vizsgálat folyik – lesz bennfentes tanú is: a sérültek közül ketten is rendőrök –, a szervezők pedig nem nyilatkoztak, ami függetlenül attól, hogy volt-e felelősségük a balesetben, emberileg és kommunikációs szempontból is mérhetetlen primitív hiba. A honlap jó hangulatát nem rontották a vasárnapi rossz hírekkel, a tavalyi futamon készült videók viszont megnézhetők. Ez különösen tanulságos:

Jobban dokumentált a lengyel eset: 800 lóerős autóhoz nem elég a jogsi, egy Koenigsegg CCR nem úgy viselkedik gázadásra, mint akár egy amúgy igencsak erősnek számító háromszáz lóerős kocsi, a tapasztalatlanságot és a fizikai törvényeket pedig csak nagyon korlátozott mértékig képes tompítani a modern technika (bár egyes hírek szerint a sofőr kikapcsolta a kipörgésgátlót). Az amatőr videón látszik, mi történt pontosan: a vezető (aki méterekkel korábban lépésben sem bírta bevenni a kanyart), látványos gázzal indult egy egyenes szakaszon, és nem tudta uralni az autót, amikor az elkezdte csóválni a farát, így aztán letarolta a pálya mellett – egyébként kordon mögött álló – nézők legszerencsétlenebb hányadát.

Mi a két esetből levonható tanulság? Egy szalag vagy kordon megvédheti az autókat a gyalogosoktól, de biztosan nem védi meg a gyalogosokat az autóktól. Márpedig szűk egytonnányi, lendületben lévő autó lényegesen veszélyesebb átlag 75 kilónyi emberre, mint fordítva. Nagy felfedezést tettem? Szerintem nem.

Valakik nem voltak elég óvatosak Nagykállón (a rendezők vagy a nézők, esetleg a versenyző, vagy is-is), a koenigsegges meg egyértelműen barom volt (és elképesztő szerencse, hogy csak négyen sérültek meg súlyosan). Ilyen egyszerű a helyzet? Nem kell amatőr ralira menni, és kicsit jobban oda kell figyelni a majomkodó milliárdosokra? Nem, sajnos nem elég ennyi. Az imént említett nyilvánvaló törvényszerűség ellenére ugyanis még mindig ott tartunk, hogy ha a gyalogostól megvédjük a járműveket, akkor megnyugszunk. És ne vitessük el a balhét a BAZ megyei szervezőkkel/nézőkkel/versenyzővel meg az irritáló milliárdossal. Nézzük csak ezt:

Tökéletes a biztonság? Ha úgy vesszük, igen: dupla kordon, a kettő között biztonsági őrök és rendőrök. Valószínűleg egyik néző sem akar az autók közé mászni, ha mégis, nagy eséllyel nem jut sokkal tovább a tervezési fázisnál. És persze Jenson Button nem egy koenigsegges idióta, hanem egy vérprofi Forma–1-es pilóta, ahogy Talmácsi Gábor is oldott már meg nehezebb helyzeteket annál, minthogy számára sétatempóban motorozzon egy egyenes szakaszon. De ettől még bármikor lehet műszaki hiba vagy egy egyszerű defekt, még akkor is, ha nem Pirelliken autóznak-motoroznak. A főszponzor bevallása szerint Button közel 250-nel ment a Bajcsyn. Soha ne éljük át, mi történik, ha elveszti a kontrollt a kocsi fölött, de azért képzeljük el egy pillanatra. Ugye nem azt látjuk, ahogy a fémkordonok között pattog ide-oda az autó?

Kevés olyan múlt századi hely létezik, mint a budapesti 17-es villamos Frankel Leó úti szakasza, ahol konkrétan az úttestre kénytelenek lemászni az villamos utasai, általában van járdasziget, amelyet általában kordonnal védenek. Pontosabban amelynek megint csak átlagosan 75 kilós, meggondolatlan gyalogosaitól védik az átlagosan egytonnás autókat. De mi történik, ha az autós hibázik, nem a gyalogos? Nagy baj. Vagy nagyon nagy baj.

Az ember nagyon veszélyes, így van ez régóta, és nyilván így is lesz mindig. De azért eljuthatnánk arra a szintre legalább a közlekedésben, hogy ne csak a potenciális bajkeverőket lássuk a kóborló gyalogosokban és eszetlen nézőkben, hanem a potenciális áldozatokat is.

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.