Nem vicc, merthogy kevesebb benne a műanyag.

A Greenpeace egy független laboratórium szakembereivel együttműködve megvizsgálta a Dunából parti szűréssel tisztított budapesti csapvíz mikroműanyag-szennyezettségét. A szakemberek a Dunában köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét* mutattak ki, míg ez egy észak-budai és egy csepeli iskolában vett 1500 liternyi ivóvízmintából előbbi esetében 7, az utóbbi esetében pedig csak 10 részecske volt. Mindez pedig azt jelenti, hogy

a csapvíz mikroműanyag-szennyezettsége jóval kisebb, mint az eddig vizsgált palackozott ásványvizeké, sőt, a beltéri levegőből belélegzett, vagy az élelmiszerekkel elfogyasztott mikroműanyagok mennyiségénél is.

* Jellemzően polietilén és a polipropilén, amelyek az egyszer használatos csomagolóanyagok alkotóelemei is.

A kapott eredmények egyébként hasonlóak vagy alacsonyabbak annál, amit más országok csapvízminőségi vizsgálatainál mértek, ugyanakkor a szakértők hangsúlyozzák, hogy egységes módszertan híján nehéz az összehasonlítás.

A belénk került mikroműanyagok egészségügyi hatását a WHO jelenleg is vizsgálja. Ami ismert kockázat: a mikroműanyagokban lehetnek káros vegyi anyagok adalékként vagy az anyaghoz kötődve.

(Forrás: Greenpeace, fotó: Pixabay)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Készen állsz a kalandokra? Gyere velünk az új Citroën C5 Aircross-szal

Miért nem az akaraterőn bukik el az életmódváltás, és mi működik helyette?

Bámulatos strapabírással és zseniális kamerákkal érkezett meg a Honor Magic8 széria

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Melyik kontinensen élnél a legszívesebben, ha választhatnál?
56% Jó nekem Európa
6% Ázsia
14% Észak-Amerika
3% Dél-Amerika
4% Ázsia
18% Ausztrália
Készen állsz a kalandokra? Gyere velünk az új Citroën C5 Aircross-szal
Hirdetés