A halak is elvesztik a szaglásukat az óceánok egyre nagyobb mértékű savasodásával.
Amikor ugyanis a levegőben lévő szén-dioxidot az óceánok magukba szívják, a gáz reakcióba lépve a tengervízzel szénsavat képez, és a víz savasabb lesz. A légköri szén-dioxid mintegy egyharmadát nyelik el az óceánok, és durva belegondolni, hogy az ipari forradalom óta mintegy 525 milliárd tonna szén-dioxidot nyeltek el.
A halak a szaglásukat használják élelem, biztonságos élőhely keresésére, egymás felismerésére és jó ívóhely felkutatására. Ezért szaglóképességük csökkenése veszélyeztetheti legalapvetőbb funkcióikat a túlélésre.
„A világon először vizsgáltuk az óceánok savasodásának hatását a halak szaglórendszerére. Először összehasonlítottuk fiatal farkas sügérek magatartását a mai óceáni feltételek között és a század végére előre jelzett viszonyok között. A tengeri sügér a savas vízben kevesebbet úszott és kevésbé reagált a ragadozó hal szagára” – magyarázta Cosima Porteust, a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
További probléma, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) jelentése szerint 2100-ra várhatóan a légkör szén-dioxid-szintje a jelenlegi mintegy 400 ppm-ről pedig 930 ppm-re nőhet. Ez azt eredményezné, hogy az óceánok vizének pH-értéke a mostani 8,1-ről 7,8-ra csökkenne,
ez pedig a látszat ellenére igen jelentős csökkenés, mivel minden 0,1 pH-egység 25 százalékos növekedést eredményez az óceánok savasodásában.
A légkör ilyen szén-dioxid-szintjére és az óceánok ekkora mértékű savasodására egyébként nem volt példa a 14 millió évvel ezelőtti középső miocén klimaoptimum időszak óta, amikor 3 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet a bolygón.
Ez is érdekelhet: