Komoly tanulmány készült a klímaváltozás magyarországi hatásairól. Elkerülni nem tudjuk a bajt, felkészülni viszont muszáj.
A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon címmel jelent meg írás a Magyar Tudomány c. szaklap szeptemberi tematikus számában. A cikket Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója, Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának osztályvezetője jegyzi, egy tizenhat éven át tartó kutatást összegeznek.
A 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik – ami elég logikus.
Hőhullámok idején Magyarországon 15 százalékkal nő a napi halálozás,
a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek a leginkább veszélyeztetettek.
Vázolják a felmelegedés várható további hatásait is:
- elsősorban a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni
- megjelennek szúnyogok által terjesztett betegségek
- gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések
- ez főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt
- hosszabb lehet a pollenszezon: akár január közepén kezdődhet, a parlagfű akár november közepéig is szórhatja virágporát
- új, allergén növényfajok jelennek meg, ezek jelentősége ma még kevéssé ismert.
A hőhullámok elleni védekezés mellett más teendőket is sorolnak:
- fel kell készülnie az egészségügyi ellátó rendszernek
- klimatizálni kell a kórházakat (jelenleg csak 30% a légkondi-ellátottság)
- ellenőrizni kell a fertőző betegségeket közvetítő élőlényeket
- ki kell terjeszteni az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket
- mindent megtenni a megelőzésért.
Az idei év is mutatta, tényleg egyre melegszik az időjárás:
Melegszünk, mint a Föld: több mint másfél fokkal melegebb volt a nyár a sokéves átlagnál
Elkészült az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése.
(Forrás: MTI)
