Berlin mellett hamarosan átadnak egy 164 hektáros napelemfarmot. Nagy? Ugyan, meg sem közelíti a világ legnagyobb napelemparkját, ami 5300 hektáros. És vajon mennyi napelemünk van már a Földön összesen?

Ha az emberiség teljes elektromos energiafogyasztását napelemekkel szeretnénk biztosítani, ahhoz 18 terawattnyi kiépített kapacitásnak kellene elkészülnie. Ehhez egy elég alaposnak tűnő, meggyőző tavaly augusztusi kalkuláció szerint több mint kétmillió hektár, húszezer négyzetméter területen kellene napelemeket elhelyezni, körülbelül 51 milliárd darabot, lehetőleg napsütötte vidékeken. Ez nem is olyan sok, alig több, mint Magyarország területének ötöde.

Nem, hogy nem sok: olyan gyanúsan kevés, hogy elhatároztuk, utánanézünk, hogy állunk ennek a gigantikus hipotetikus tervnek a teljesítésével. Hiszen szinte napról napra nőnek ki a földből a napelem-farmok, kerülnek a tetőkre a panelek. Mindennapos hír egy-egy új napelempark építése, és akkora parkok vannak már a világban, hogy Németország idei átadásra tervezett rekorder független naptelepe, a Berlin mellett épülő Weesow-Willmerdorf napelempark a maga 164 hektárjával törpének számít a világban. A világ legnagyobb napelemparkja pillanatnyilag a 2,05 GW csúcsteljesítményű (kicsit több mint Paks!) indiai Pavagada, 53 négyzetkilométeres, 5300 hektáros területtel. Viszont ez egy kicsit lazább szerkezetű egy másik hatalmas indiai parknál, a mindössze néhány napja átadott Bhadla Solar Parknál, amely ugyan csak 40 négyzetkilométeren terül el, de 2,245 gigawattot produkál.

Azért az összesítés azt mutatja, hogy még egy darabig biztosított a napelem-gyárak szereldéiben dolgozók munkája. A világranglistán még vagy húsz olyan létesítményt találunk, amelyek egyenként nagyobbak ezer hektárnál, tíz négyzetkilométernél. A Földön telepített napelemek összteljesítménye tavaly csaknem 700 TWh volt (2018-ban még csak 573), ami növekedési arányban ugyan elmaradt a korábbi értékektől, de abszolút növekedésben azért a második legnagyobb éves bővülést jelentette a napenergia-felhasználás történetében. (Forrás: rechargenews)

Ha az első bekezdésben leírt arányokkal számolunk, ez a 700 TWh körülbelül 0,55 TW, 550 GW összesített csúcsteljesítményből, kapacitásból jön össze, aminek a helyigénye nagyjából 11 ezer négyzetkilométer. Még egyszer ennyi, és meg is vagyunk, minden elektromos áramunkat a Napból nyerjük? De hát nem jön ki a matek, hiszen hiába lenne meg területre a húszezer négyzetkilométer, még mindig csak 1,1 TW lenne a kapacitás a szükséges 18 helyett!

Persze, hiszen a napelemparkok nem hasznosítják százszázalékosan a területet, amin fekszenek. Kellenek kiszolgáló utak, ki kell hagyni a trükkösebb domborzatú részeket, kerülni kell a ráárnyékolást; ez pedig összességében azt eredményezi, hogy a valós helyigénye nem a napelemek nettó felülete, hanem annak többszöröse. Ez elég jól látszik a Bhadla Solar Park átfogó műholdképén:

A világ legnagyobb teljesítményű napelemparkjában a bruttó 40 négyzetkilométer elég szellősen oszlik el, nettóban sokkal kisebb a lefedett felület

Összességében tehát a ma napelemekkel ténylegesen lefedett terület a Földön nettó értékben valahol 600 négyzetkilométer lehet.

Összehasonlításként: Budapest területe hivatalosan 525 négyzetkilométer, tehát ha nem számoltunk el sehol semmit, a világ ma már letelepített összes napelemével be lehetne takarni a fővárosunkat úgy, hol sehol ne lógjon ki semmi belőle.

 

Ez is érdekelhet:

(Forrás: Rakéta)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.