A romániai Kolozs megyei törvényszék egy környezetvédő civil szervezet keresete nyomán érvénytelenítette a Hunyad megyei Felsőcsertés (Certej) község térségi területrendezési tervét, mely lehetővé tette volna a község térségében található arany és ezüst kibányászását. A tervet a kanadai többségi tőkével létrehozott Deva Gold SA. javaslatára fogadta el 2010-ben Felsőcsertés önkormányzata – ám a törvényszék megállapította, hogy a területrendezési terv alapját egy törvénytelenül kiállított környezetvédelmi engedély képezte. Az ítélet nem jogerős, a hivatalos kiközlés utáni 15 napban fellebbezés nyújtható be ellene.

A térségi területrendezési terv hiányában a Deva Gold SA. (amelynek húsz százalékban a román állam is tulajdonosa) nem kaphat építési engedélyt a ciántechnológiás bánya megnyitására.

De miért tiltakoznak a környezetvédők? Van rá okuk:

• a kitermeléshez évente 1653 tonna ciánt használnának
• a toxikus nehézfémeket is tartalmazó több zagy több tízmillió tonna lenne
• ezt a zagyot gigantikus, egy 169 és egy 70 méter magas gáttal rekesztenék el a völgyekben
• a völgyek – és a leendő gátak – alatt sűrűn lakott települések fekszenek.

A kockázat nem csak elméleti: 1971 őszén a Felsőcsertés melletti zagytározó átszakadt, és a szennyezett víz elöntötte a falut (hasonlóan, mint 2010-ben a vörösiszap a magyarországi Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyt). A szerencsétlenségben 89-en haltak meg, de a Ceausescu-diktatúra alatt beszélni sem volt szabad róla.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: Mining Watch, MTI)