A Főnix szárnyalása
A Microsoft Csipkerózsikaként szunyókálta végig az iOS és az Android születését, majd elképzelhetetlenül nagy sebességű szárnyalását, pedig anno komoly szereplő volt az okostelefon piacon a Windows Mobile. 2011-ben azonban jött a finn herceg és csókja hatására újra erőre kapott a platform. Bár a Windows Phone 7 (és mostanra a 7.5-ös verzió) már 2011-ben beköltözött néhány nagy gyártó (HTC, LG, Samsung stb.) készülékébe, 2012 lesz igazán az az év, amikor a Nokiával karöltve komolyan odapiszkíthat a nagyágyúknak. Egyes elemzők szerint 2015-re az Android után a Windows Phone lesz a második (!) mobilplatform a világon, ami az iOS és az Apple eszközök dominanciáját látva kissé meglepő kijelentés ugyan, ám korántsem megléphetetlen. A Nokia pedig végre elengedte saját szerelemgyerekét, a Symbiant és megszabadult az Intellel közös frigyből született MeeGo mostohafiútól is, hogy idén már csak és kizárólag a Microsoft platformjának szentelje idejét és a fejlesztési pénzek nagy részét. És hogy miért a Nokia lesz az, aki nagyot szakít majd a Windows-os smartphone tortából? Egyrészt messze neki van a legnagyobb rálátása, sőt egyes pletykák szerint beleszólása a platform fejlesztésébe, másrészt egyedül az ő készülékei fognak a dobozból kivéve olyat tudni, amit a többi WP7 telefon nem: a teljes értékű és ingyenes off-line navigációt, mivel ezt a jogot (nagyon okosan) megtartotta magának a Nokia.
A Sárkány közbelép
2011-ben két aránylag új márkanév tűnt fel a hazai okostelefonok piacán, a Huawei és a ZTE. Bár korábban már mindkét cég készülékei megtalálhatóak voltak a hazai, főleg szolgáltatói boltok polcain, akkor még az operátorok (T-Mobile, Telenor, Vodafone) saját márkás készülékeit jelentették és csak a hátlapot eltávolítva találkozhattunk például a Huawei logóval. Miután megunták a szolgáltatói logók árnyékában való kullogást, vettek egy nagy levegőt és 2011-ben kiléptek a rivaldafénybe. A Huawei-nek kicsit talán könnyebb volt, hiszen addigra már a „szappantartó” formájú USB-s modemekről ismerősen csenghetett a név. Ám senki ne gondolja azt, hogy valami sufnituning garázscégről van szó, ugyanis a Hong-Kong-i illetőségű cég 110 ezer alkalmazottat foglalkoztat és 2010-es nettó nyereségük (2.8 milliárd dollár) fedezné a magyar államadósság egyharmadát. A ZTE sem kispályás, amit jól mutat, hogy a világ negyedik legnagyobb mobiltechnológiai cégéről beszélünk (a Huawei a második) és hogy hogy nem a Huawei-el versengve a mobiltelefonokon felül a 3 és 4G hálózatokat is ők építik itthon és a nagyvilágban egyaránt. Ráadásul a ZTE apukája (tulajdonosa) a Kínai állam, így ha egyszer úgy gondolják, hogy ők lesznek a legnagyobb gyártók a világon, a tőke meglesz a bolygó elfoglalásához, az biztos. Mindezek mellett igazán korrekt vasakat tett le mindkét cég a hazai vásárlók asztalára. A ZTE Blade legenda lett, hiszen bár megvannak a hiányosságai, a hasonló kaliberű hardverek a neves gyártóknál akár két-három „Esztergomi látképpel” is többe kerülnek és a Huawei is megtalálta a maga helyét a piacon és talán egy picit minőségben, tudásban a ZTE fölé pozícionálta magát, amire remek példa az igen jól sikerült Honor készülékük. Egy biztos, lesz itt még meglepetés a 2012-es évben a két cégtől és akkor az Alcatel halk, de egyre inkább látható felzárkózásáról még nem is beszéltünk.
A táblagépek már a spájzban vannak
2011 a tabletek éve volt és bár korántsem akkor a durranás moraja itthon, mint külföldön az eladások elég jól muzsikáltak a hazai boltokban és a szolgáltatóknál. Az Apple még minidig büszkén feszít a trónon, de a Samsung sem tétlenkedik, az LG pedig szépen bedobta a világ első 3D videót és képet rögzítő táblagépét, majd év végén megérkezett 2011 legdurvább vasa, a négymagos Asus Transformer Prime. Az egy évvel korábbi elemzések világszinten bejönni látszanak, miszerint a táblagépek szépen bekúsznak a notebook piacra és onnan szipkázzák el a vevőket. Ez annyiban igazolódott is, hogy 2011 közepére a tablet eladások lehagyták a netbookokét. Ez valahol érthető is, hiszen bár egy netbookkal könnyebb a szövegszerkesztés és a „PC-szerű” feladatok elvégzése, a legtöbb netbook tulaj YouTube nézegetésre, Fcaebook-ozásra és alkalmi játékra használja az apró, butított hardverű laptop klónokat, mely feladatokra egy tablet szórakoztatóbb, intuitívabb és egyedibb megoldást kínál, általában hosszabb üzemidővel. Természetesen a tableteket és azon belül is a király iPad szériát övező hatalmas felhajtás sem tesz jót a netbooknak, de a világ már csak ilyen, újabb (és igen eredményes) focicsapat érkezett a világ szépen nyírt pázsitú tech arénájába. Ráadásul az új generációs két, vagy akár négy magos processzorokkal szerelt tabletek erő szempontjából is felnőni látszanak a hordozható gépekhez, így egy-egy komolyabb feladat, vagy némi munka sem hozza zavarba a komolyabb gépeket. A kínai erő ezen a fronton is jól látszik, hiszen a már említett ZTE és Huawei mellett a WayteQ és jónéhány eleddig teljesen ismeretlen szereplő is egész használható nagyképernyős, telefontalan mobilokat, azaz táblagépeket hozott a hazai boltokba. A tabletek biztosan maradnak, sőt erősödnek az idei évben, így a mobilok mellett egész biztosan itt lesz a legnagyobb mozgolódás a piacon.
A patent trollok
Az év eleje a Samsung Apple pertől volt hangos, melynek során az Apple ki akarta tiltani a saját iPad-jánál vékonyabb koreai riválist Európa polcairól, azonban hosszas jogi hadjárat után „csak” Németországban tiltották be a Galaxy Tab 10.1 forgalmazását. A koreai gyártó sem tétlenkedett és viszontkeresetet nyújtott be az almás cég legújabb mobilkészüléke az iPhone 4 és az iPad miatt, technológiai szabadalmak megsértésére hivatkozva. Ezután elszabadult a pokol és gyakorlatilag mindenki perelt mindenkit ahol, és amiért csak lehetett. Az Apple a HTC-t is megpiszkálta a bíróságon Motorolával egyetemben, mely utóbbi inzultusba a Microsoft is beszállt, mert valami baja van az amerikai mobilgyártóval. Jellemzően legtöbbször mondvacsinált, néha valótlan, de legalábbis manipulált bizonyítékokon alapuló ködös és érthetetlen perek ezek, melyek esetében egy biztos, mi, vásárlók járunk rosszul, hiszen ahelyett, hogy a sok-sok szép és okos ketyere fejlesztésére fordítanák a gyártók a pénzt, szép, öltönyös ügyvédek zsebébe vándorol a sok zöldhasú. A szabadalmi őrület azonban nem csak a perekben, hanem a felvásárlásokban, fúziókban és későbbi titkos megállapodásokban is megmutatkozott, hiszen például a HP az igen komoly szabadalmak miatt vette meg elsősorban a Palmot és bár hatalmas tervei voltak a platformmal, a WebOS csúfosan és rekord idő alatt megbukott, de őket nagyjából elkerülte a szabadalmi jogcunami. A Google egész sokáig bírta az „én ebbe nem avatkozom bele, ez nem az én ügyem” mentalitást, ám egy ponton lépett és miután egyre többen acsarogtak és perelték a Motorola Mobility-t, szépen megvette, szőröstül, bőröstül. Vajon miért? Természetesen a Motorola tulajdonában lévő alapvető technológiai szabadalmakért, hogy azért az Android apukájánál is legyen egy-két ász a pakliban. Elképesztő és kibogozhatatlanul szövevényes szálak ezek, amit jól példáz az is, hogy egyes források szerint, minden egyes eladott Androidos készülék után 2 és 10 dollár közötti összeg vándorol a Microsoft kasszájába ilyen-olyan, titkos licenszdíjakra hivatkozva. És hogy mekkora biznisz a szabadalmi jog, jól mutatja, hogy mivel naponta több, mint 600 ezer (!) Android alapú készüléket aktiválnak a világon, ez azt jelenti, hogy a Microsoft alsó hangon 36 millió dollárt keres havonta a kis zöld robotos készülékeken, ami játszópénznek egyáltalán nem rossz. Reméljük idén már az EU és a többi régió jogalkotói is komolyabban veszi ezt a szabadalmi hisztériát és ha máshogy nem megy, erővel vágnak rendet a gyártók között, hogy a Player.hu hasábjain ne kelljen a 2012-es évértékelés során egyetlen pert sem megemlítenünk.