A Nemzetközi Automobil Szövetség is felfogta, hogy egyre menőbb a négy kereket egy elektromos motor köré pakolni, ezért 2012-ben új kategóriaként létrehozta az elektromos autók versenyét. Az első szezon tavaly startolt el Pekingben, az utolsó futamot pedig épp a hétvégén rendezik meg Londonban. Ha szereted az ujjad a motorsport ütőerén tartani, akkor most képbe kerülhetsz. Izgi a téma, az már biztos.
Mi ez?
Ez egyszerű; az elektromos autók Forma-1-e. Nagyjából.
De ez akkor ilyen tötymörgős verseny, nem?
Az attól függ. Ha nálad nettó kétszáz az utazósebesség, akkor lehet, hogy lassúnak fogod tartani. Kezdjük ott, hogy a Forma-E versenyeket városi környezetben tartják, a kialakított pályák pedig rövidebbek és kanyargósabbak, mint a Forma-1-ben, így inkább a technikás vezetésen, mint a féktelen száguldáson van a hangsúly. Természetesen a kocsik sem vehetik fel a versenyt a nagytestvér szörnyeivel. A Forma-E első szezonjában kizárólagosan használt Spark-Renault SRT_01E-k három másodperc alatt gyorsulnak 100-ra, a beszerelt motor fékpadi teljesítménye 270 lóerő, ami verseny közben egy trükknek köszönhetően további 40 lóerővel növelhető, a végsebesség pedig körülbelül 225 km/h. Nem ismerjük a vezetési szokásaidat, de mi azért ezt nem neveznénk tötymörgésnek.
Spark-Renault SRT-micsoda?
Spark-Renault SRT_01E. Ha rendszeres olvasónk vagy, akkor ez neked már nem újdonság, de ha nem, akkor már mondjuk is a lényeget. A gépet a Spark Racing Technology nevű francia cég szereli össze a Renault felügyelete alatt. A kasztnit a Dallara nevű olasz cég szállítja, a motort a McLaren Electronics, a váltóművet a Hewland, a speciális gumikat pedig a Michelin, ami talán hamarosan a Forma-1 kizárólagos beszállítójaként is beszáll a buliba. Az autók természetesen közel sem olyan zajosak, mint robbanómotoros rokonaik, de azért a 80 decibeles zajszint miatt nem fogod úgy érezni, hogy távirányítós autók kóvályognak a pályákon. Csekkold Jarno Trulli tesztvezetését alant! Szerintünk elég vagány a verda.
Csak ezzel az autóval versenyezhetnek az indulók?
Az első szezonban igen. A második évadtól a Formula-E megnyílik, így bármilyen istálló bármely olyan autóval nevezhet, mely megfelel a FIA által támasztott követelményeknek.
Mi az a 40 lóerős trükk, amiről szó volt?
Kösz a kérdést! Ez a Formula-E egyik legfurább szabálya, ami kívülről kapargatja egy kereskedelmi tévés valóságshow legnépszerűbb fogását. A rajongók az interneten voksolhatnak kedvenceikre, a legtöbb szavazatot begyűjtő három pilóta pedig a futamon aktiválhatja a FanBoost funkciót, ami öt másodperc erejéig 40 lóerőt pakol rá az autó teljesítményére. Azt ugye nem kell különösebben részleteznünk, hogy az így nyerhető plusz erő milyen hasznos lehet egy előzés, vagy kigyorsítás során. A leggyorsabb körért ráadásul két pont jár, ami szintén elég jól jöhet a pontversenyben.
Atyagatya! Vannak még ilyen elszállt megoldások?
Van még egy, mely miatt egy Forma-1-es rajongónak biztosan a homloka tetejére szalad a szemöldöke. A futam során minden pilótának egy alkalommal kötelező kiállnia és autót cserélnie. Erre azért van szükség, mert az akkumulátor feltöltése sok időt venne igénybe. Épp emiatt a töltés az időmérő, a kvalifikáció és a futam során is tilos. A sok idő azért erősen viszonylagos fogalom; az összes autó akkumulátorának feltöltése – 0%-os töltöttségről csutkára – összesen 50 percet vesz igénybe, ami azért közel sem olyan vészes. Éppen csak beleférne egy Trónok harca epizód.
Értem. Mégis, kik versenyeznek ebben az osztályban?
A 2014/2015-ös szezonban összesen tíz csapat szállt versenybe, minden csapat négy autóval és két pilótával. A csapatok és pilóták listáját itt találod. Nelson Piquet, Nicolas Prost, Bruno Senna vagy Jarno Trulli neve még azok számára is ismerősen csenghet, akik nem igazán követik figyelemmel a technikai sportokat.
Ezeknek egy része versenyzett a Forma-1-ben is, nem? Ez akkor a bukott pilóták bajnoksága?
Megtaláltad a Forma-E ellen trollkodók szuperfegyverét, barátom. Csak hogy tisztán lássuk a dolgokat; egy olyan osztályról beszélünk, melynek éppen mostanában ér véget az első szezonja. A 2014/2015-ös bajnokságnak inkább a népszerűsítés és tapasztalatszerzés volt a célja. Ismeretlen nevekkel biztosan kevesebb figyelem jutott volna a versenysorozatnak, Forma-1-es sztárpilótákat viszont érthető okokból esélytelen lett volna átcsábítani ebbe a géposztályba.
Mégis miért érdemes nézni a Formula-E-t?
Amikor anno a gőzgépek oda-vissza verték az első belső égésű motorral szerelt járműveket, akkor is biztosan sokan feltették a kérdést, hogy mi a francnak érdemes az utóbbiakra odafigyelni.
Na jó, rendben, de mégis, mit várhatunk a Forma-E-től?
Kezdjük ott, hogy a hamarosan induló nyílt bajnokság magával hozza a konstruktőrök versenyét is, ami egy ilyen rohamosan fejlődő technológiánál borítékolhatóan baromi izgalmas lesz. A FIA kifejezett szándéka egyelőre az akkumulátorok fejlesztése, hogy a futamok egy autóval is végigversenyezhetőek legyenek. A teljesítmény felpörgetése egyelőre nem szerepel a célok között, de ennyire az elején még képtelenség megmondani, merre is tart ez az egész.
A technológiai érdekességek mellett a változatos városi helyszínek is garantálják az izgalmas futamokat. Jövőre például Párizsba és Mexikóvárosba is ellátogathat a versenysorozat, de akkor sem lóg bilibe a kezed, ha egy budapesti helyszín a szíved vágya. Ha azt hiszed, hogy a kezdeti óvatoskodás unalomba fojtotta az eddigi futamokat, akkor nagyot tévedsz. Ezek az ütközések legalábbis nem erről tanúskodnak.
Láthatod, a pilóták eddig sem úgy viselkedtek, mintha tojásokon lépkednének, a jövőben pedig egészen biztosan tovább fokozzák majd az iramot.
A Formula-E jövője tehát meglehetősen ígéretes, de hogy ne beszéljünk a levegőbe,
a Michelin jóvoltából hamarosan a londoni helyszínen fogjuk bevizsgálni a szezont záró futamot. Természetesen nem tartjuk magunkban a tapasztalatainkat, úgyhogy maradj a közelben!
(képek: FIA Formula-E Official)