Jaguar szabadidő-autó korábban nem volt, az újoncok ügyetlenkedése helyett viszont magabiztosan viselkedik az F-Pace a jelenlegi slágerkategóriában.
Elképzelhető, hogy egy mestercukrász arról álmodik, egyszer végre étbevonóból és ládás lekvárból készíthet valamit? Vagy hogy az ékszerész vágyakozva sóhajt, ha lát egy bizsut fröccsöntő gyártósort? Nehezen. Némileg más a helyzet, ha a korábban megcélzott vásárlóréteg alatt egy sokkal vastagabb, még mindig fizetőképes tömeg várja, hogy végre ő is kapjon valamit a nagyoktól – ha emiatt a nagyoknak sem kell feláldozniuk a renoméjukat, akkor az win-win.
A Jaguar az X-Type-pal már belevetette magát a tömegautó-gyártásba. Eldöntendő kérdés, hogy egy kombiként, szövetüléssel, kézi váltóval, dízelmotorral rendelhető Ford Mondeo-alapú kocsi válasz a piaci igényekre, vagy simán csak szégyen, tény, hogy átütő piaci siker nem lett, ahogyan a 10 millió forinttól kapható XE-vel sincs tele az utca.
Igaz, ma már kezdenek leszokni az emberek a hagyományos kategóriákról: aki csak az eladási statisztikákat nézi, könnyen hiheti azt, Európában annyit romlott a közlekedési helyzet, hogy már a boltba sem lehet kicsit emelt szabadidő-autó nélkül eljutni. Ne firtassuk az okokat, a lényeg, hogy SUV-val lehet nagyot szakítani ma, és ha ez a Porschének sem büdös tizenöt éve, akkor a Jaguarnak sem kell fintorognia.
Nekünk sem kell. Szokatlan, hogy egy ilyen, kecsességében is drabális autó elején is lehet gyárilag jaguárfej, de ha ezen túllépünk – a mai autóipari trendek mellett ez nem olyan nehéz –, egészen kiforrott autót találunk.
Jól néz ki – ez viszont nem esemény, alapelvárás egy Jaguartól, az út szélén vészvillogózva is legyen benne valami nemesi, nem összetévesztve a fogalmat a pökhendi felsőbbrendűségi magamutogatással. Ízlések, pofonok, de nem nagy merészség kijelenteni, hogy a kategória egyik leginkább harmonikus dizájnját hozta össze a Jag az F-Pace-szel. A hirtelenkék tesztautó nem ideális bizonyíték arra, hogy mennyire megnézik – ilyen színben egy eldobott papírgalacsin is vonzaná a szemet –, úgyhogy simán csak biztosak vagyunk benne.
Bizonyos szempontból prémium SUV-t tesztelni a leghálátlanabb feladat, mert ez emberek úgy néznek ránk, mintha a teljes államadósság, és a magánéletük összes problémája a mi létünk egyenes következménye volna. Lehet, hogy ha több F-Pace lenne az utakon – ebből adódóan pedig a mozgássérült-helyeken és zebrán parkolva, vészsávban előzve… –, változna a megítélése, de egyelőre inkább elismerő pillantások kísérik az útját, nem gondolatban feltartott középső ujjak.
Ezúton hívjuk fel a lakosság Audi, BMW, Mercedes, Porsche SUV-kat és vezetőiket gyűlölő részének figyelmét, hogy a Jaguar F-Pace-t és tulajdonosát se diszkriminálják!
A legböhömebb Jag ugyanis bőven hozza a szintet. Méretét a gyár a Q7, Cayenne, GLS, X5 alá lőtte be, a 4,73 méteres hosszával jócskán el is marad mögöttük, a kertkapunyi ráccsal a légbeömlőin, és a ragadozósan lapos, széles formájával így is kellően megtisztítja maga előtt a sávot. Nem csupán félelemkeltésről van szó: a tesztautóba szerelt hathengeres, V6-os biturbó dízel 300 lóerejével és 700 Nm nyomatékával nem imitálja a fenevadat, az is, bármilyen sebességről és fordulatszámról úgy meglendíti a sok alumínium ellenére is az 1,9 tonnát alulról közelítő testét, hogy az nem épp nemesi szavakat csal elő az utasokból.
6,2 másodperc alatt van 100-on, 240 km/h a vége – lehet beszélni hagyományról meg stílusról, ezekre az adatokra és a tíz liter alatti fogyasztásra viszont nehéz nemet mondani. Nyolcfokozatú automata váltó kapcsolódik a motorhoz, amit sajnos nem klasszikusan jaguaros, J alakú kulisszában mozgó előválasztókarral, hanem a Land Rover Discoveryével megegyező, a középkonzolból gyújtásra kiemelkedő tekerővel lehet D-be tenni, aztán már csak a gázt kell nyomni, és szükség esetén tekerni a kormányt.
Másra nagyon nincs gond: az F-Pace úgy fekszi az utat, mintha az egész padlólemezével rátapadna, és soha nem akarna lecuppanni róla. Rossz úton változik a helyzet, de ez a 22-es kerekek miatt törvényszerű is.
Mit várunk még egy Jaguartól? Kényelmet, luxust, ez az F-Pace-nél kizárólag pénzkérdés. Minden vezetéstámogatási és kényelmi rendszer megvásárolható bele, ami a kategóriában elvárható és létezik, a beltér elég egyszerű, de gusztusos, leszámítva a kicsit ipari hatású, és a Discoveryhez hasonlóan rossz helyre, az ajtó övvonalához szerelt ablakemelő-kapcsolókat.
A tesztautó fara egy tanulságot rejtett: jól hangzik a full extra, de nem mindig célszerű mindent megrendelni. 22-es kerékszettnél legalábbis nem praktikus a teljes értékű pótkerék, mert még egy SUV farában sincs neki elég hely.
A Jaguar F-Pace ára versenyképes, 10,8 millió forinttól indul, ám ahogy lenni szokott, könnyen felpöröghet a számláló. A világos bőrrel és rengeteg opciós felszereléssel kibélelt F-Pace S tesztautó ára a háromliteres dízelmotorral épp meghaladta a 30 milliós határt.