A Volkswagen nagyon beletenyerelt valamibe az új Polóval. Papíron nem hangzik annyira jól, mert hát tegyük a szívünkre a kezünket, egy 1.0 TSI motorral felszerelt, az Upnál nagyobb kocsiról mindent elhisz az ember azt leszámítva, hogy jó vezetni, aztán tessék, jön a Polo, és olyan jól megy, hogy akár bele is lehet szeretni. Nem is kicsit. De persze a szerelem akkor alakul csak ki, ha pont arra van szükségünk, amit a VW ezzel a modellel adni tud. És főleg akkor, ha arra van szükséged, amit a Beats-verzió rak eléd.

Volt szerencsém tesztelni a Volkswagen Beats Upot, és nagyon meglepett. Nem csak azért, mert úgy ment, mint a zsíros istennyila, hanem azért, mert kiderült, hogy volt értelme összebútorozni a Beatsszel, a hangrendszer egészen csodálatosan teljesített, ráadásul mindehhez tökéletes dizájn is társult, olyan, ami mind a VW, mint a Beats stílusjegyeit magán viselte, de mégis újnak hatott. Nagyjából azt vártam, hogy a Polo Beats majd ugyanezt az „atyaúristen csak még egy kört megyek a kocsival, hogy zenét hallgassak benne”-feelinget hozza majd. Hozta is, de nem maradéktalanul.

A Beats Upban az volt a szép, hogy markánsan, de nagyon ízlésesen helyezték el rajta a Beats-márka külső stílusjegyeit. Ide is elfértek volna a piros visszapillantók, de a VW valamiért úgy döntött, hogy inkább egy az autón majdnem végigfutó fekete-piros dekorcsíkkal jelzik, hogy ez bizony nem egy mezei Polo, ebben ott ül a hátsó ülésen Dr. Dre, és végig masszírozza a vállaidat, miközben a füledbe duruzsol. De bárhogy is gondolkodom, dekorcsíkot többnyire sportautókon szokás elhelyezni. Ez meg bizony nagyon nem sportautó.

Látom magam előtt azt a filmes jelenetet, amikor a piros lámpánál befut mellénk az ügyeletes Turbójani az agyontuningolt verdájával, meglátja a dekorcsíkokat, egyből sportautót feltételez, majd felbőgeti a motort, jelezve, hogy akkor mehet a közúti Need for Speed. Nyilván nem életszerű a helyzet, de most játsszuk el. Ő kajánul vigyorog, mikor rálép a gázra, és a motor egy zárlatos Godzilla lelkületével hörög fel, miközben mi ugyanazzal a magabiztos mosollyal felhangosítjuk a Polóban szóló zenét, „ezt hallgasd meg, milyen jók a mélyek” felkiáltással. Persze ez is ízlés dolga, van, akinek ez a dekorcsík álmai netovábbja, és szerinte igazán badassé teszi az autót, én inkább arra szavaznék, amit a VW az Up beatsesítésével tett.

Minden más tekintetben azonban állat, amit műveltek ezzel az autóval. Belül egyszerűen csodaszép, az ember csak úgy ülne benne, és nézné, hogy milyen szépek a színek, mennyire ízléses a piros-fekete-szürke színekkel operáló belső tér, főleg a műszerfal környékének matt piros kerete az, ami kifejezetten vonzza az szemet, és ezen a téren például bőven a Beats Up fölé nőtt a Polo dizájnban. Muszáj is neki, más közönségnek készül ez az autó, ezért sokkal visszafogottabban jön szembe a márkajel, ami belül inkább csak az üléstámlákra, és még 1-2 pontra került fel. Bőven elég. A lényeg úgyis magában a hangrendszerben van.

Az pedig parádés. A Beats nagyon ügyesen folyik bele a VW életébe, remek dolgokat hoznak össze együtt, és ez az új Polóban sincs másképp. Nagyjából mindegy, hogy az ember milyen stílusú zenét hallgat a kocsiban, mindenből a maximumot hozza ki, nem parasztvakítós, túlvezérelt mélyekkel dolgozik, minden tartományban csodásan, telten szól, és ez benne a legszebb. Akár „normál” minőségű mp3-akat, akár streamelt zenét hallgatsz mondjuk Spotifyról, a minőség mindig leszakítja a fejed. Kérdés, hogy mennyit ér ez meg az embernek.

A Polo Beats ugyanis nem olcsó, 4,9 millióról indul, de jobban szól és szebb is, mint az alapmodell. Elég szemét egyébként, mert ha az ember meglátja, akkor nem nagyon akar már mást, magyarul ha nem akarsz ennyit költeni, ne nézd meg, és legfőképpen ne ülj bele, mert onnantól már lőttek. Túl kényelmes, túl szép és túl kívánatos ahhoz, hogy az ember csak úgy beérje egy egyszerűbb verzióval.

A Polo Android Auto-kompatibilis, ami egy egészen jó rendszer (lesz, ha egyszer egy kicsit fejlesztenek rajta), viszont van vele egy komolyabb baj. Az, hogy Magyarországon hivatalosan nem tölthető a Google Playből. Hogy miért, az jó kérdés. Csak. Pedig remek kis találmány ez, kitehetjük vele a kijelzőnkre a Google Mapset, a Waze-t, a Spotifyt, vagy az éppen aktuális zenelejátszónkat, ehhez mindössze az appra van szükség. Ami nyilván egy kis ügyeskedéssel felvarázsolható a telefonra. Egyszerű a helyzet: konkrétan le kell lopni. Ha letöltöd nem hivatalosan egy oldalról (pl. az APKmirrorról), és bepipálod a telefonodon az ismeretlen eredetű appok feltelepítését, akkor máris működik a rendszer, méghozzá elég flottul. Annyira van csak szükséged, hogy USB-n csatlakoztasd a telefonodat az autóhoz, ami abszolút win-win helyzetet eredményez, mivel használhatod a megszokott appjaid egy részét, ráadásul a telefont is feltölti elég gyorsan.

Na jó, ez mind szép és jó, de hogyan megy? Furcsa, de ahhoz képest, hogy egy 95 lóerős 1.0 TSI motor hajtja, meglepően jól. Van benne szufla, ha kell, akkor meg tudja mutatni az erejét, amiről azt hiszed, csak a mesében létezik. Jó vezetni az új Polot, nincs dodzsem-feelinged, nem hagy cserben, ha gyorsulni kell, ráadásul pont annyival lett nagyobb az elődökhöz képest, hogy egyáltalán nincs kisautó érzésed sem benne. Négy ember kényelmesen elfér, a csomagtartóba pedig lazán befér egy nagybőrönd, plusz egy-két szatyor.

És akkor adódik a kérdés, hogy akkor tulajdonképpen szükséged van-e ezek után egy Golfra. Az attól függ. Ha két gyereket próbálsz meg szállítani, akkor már kompromisszumokat kell kötni, lehet, hogy nem fogsz éppen táncolni az utastérben, de mondjuk annyira kell csak összehúzódni, hogy az még nem lesz zavaró. Ez pedig baromi nagy szó. Ha nincsenek gyerekülések, és mondjuk ketten vagytok, akikhez néha beszállnak mások is utazni, plusz nem akartok a csomagtérben bálnákat szállítani, akkor biztos, hogy elég az új Polo, és nagyon fogjátok szeretni. Minden más esetben szükséged van a Golfra. Abban viszont nincs Beats-opció. Szóval eléggé át kell gondolni, hogy mi számodra a legfontosabb egy autóban.

Az új Polo meglepően jó lett. A Beats verzió pedig meglepően szép. Mármint főleg az utastere. Nem feltétlenül olcsó, és külsőre sem annyira jellegzetes, de a dekorcsík tud dobni az élményen, ha fogékony vagy az ilyen jellegű optikai tuningra. Bár nem sokat. Elég nagy ahhoz, hogy már ne lehessen nyugodtan kisautónak nevezni, kifejezetten jó vezetni, és az 1.0 TSI motor is jobban hajtja, mint azt az ember várná. Jó kérdés, hogy megér-e ez a verzió ötmilliót, nyilván ezt a pénztárca vastagsága dönti el, de az tény, hogy hozzá tud nőni az ember szívéhez, ha pár percnél többet használta.