Drónok, lézer, mágneses hullám, robotöszvér – A közeljövő fegyverei

A háborúk kimenetelét már régóta nem az dönti el, melyik fél tud felvonultatni több, jobban kiképzett katonát. Innentől kezdve búcsút is mondhatunk a fair küzdelemnek: a háborúkat az a fél nyeri, aki technológiai fejlettségben a másik felett áll. A csatatereken a huszadik század folyamán többek között megjelentek a tankok, a harci repülőgépek, a vegyi és biológiai fegyverek, és ezek fejlesztése azóta is töretlenül folytatódik. De pontosan merre is tart a hadiipar? Milyen technológia fogja terjeszteni a szabadságot és a demokráciát szerte a világon?

Drónok harca

Az USA többet költ haditechnológiai kutatásfejlesztésre, mint az összes többi ország együttvéve. A legtöbb ilyen kutatásért az amerikai védelmi minisztérium egyetlen részlege, a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) felelős. A kutatások egy része arra keresi a választ, hogyan lehetne minél kevesebb amerikai katona feláldozásával megvívni a háborúkat. Ez az igény vezetett a pilóta nélküli repülőeszközök (úgynevezett drónok) kifejlesztéséhez . (Lásd a fenti nagy képen.)

A drónok ugyanúgy részt vehetnek (és részt is vesznek már) katonai akciókban, mint a tradicionális harci repülőgépek, a pilóta a bevetés helyszínétől azonban több tíz kilométerre, egy szimulátorszerű eszközben ül, és a csata számára nem tűnik többnek egy élethű videojátéknál. Ennek persze megvannak az előnyei, de a hátrányai is: egy ilyen távvezérelt gépnek közelharcban egyelőre semmi esélye nincsen egy hagyományos, pilótás repülőgép ellen, ezért általában nem is ilyen feladatokra vetik be őket. A drónok leginkább felderítési feladatokat látnak el, de nem ritka az sem, hogy földi célpontok megsemmisítésére küldik ki őket.

A DARPA egyik legújabb fejlesztése az X47–B nevű drón, amelynek mérete a maga tizenkilenc méteres szárnyfesztávolságával már-már egy vadászgépével vetekszik. A DARPA a haditengerészet számára készíti a pilóta nélküli bombázót, amely magától, emberi beavatkozás nélkül is képes felszállni egy anyahajóról, majd a küldetésének befejeztével visszaszállni rá. Az X47–B előre beprogramozott missziókat is végrehajthat, egyetlen kattintással képes elindulni, a célpontra zúdítani akár kéttonnányi bombát, majd visszatérni a bázisra. És mellé még veszettül jól is néz ki.

Óvakodj az öszvértől

A harci robotok nem csak a levegőben, hanem már a földön is megjelentek. Talán az egyik leglátványosabb ilyen fejlesztés az Alpha Dog névre keresztelt harci öszvér, amit nevével ellentétben nem harcra, hanem a katonák támogatására fejlesztettek ki. Az Alpha Dog akár száznyolcvan kilogrammnyi harci felszerelést is magával tud cipelni, így tehermentesítve a körülötte hadakozó katonákat, miközben elég intelligens ahhoz, hogy hangutasításokat fogadjon el, illetve kövesse a gazdáját vezetőjét. Kis módosítással akár harcra alkalmassá is tehető. Valószínűleg nem ez az elsődleges támadása, de gondolj csak bele, milyen halálos erejű tökön rúgásokra lehet képes a robotöszvér, amikor éppen nem komikusan menetel.

Nulladik generációs Vasember

A jövő csataterén akkor nem is fogunk embereket látni? Azért erre kicsi az esély, arra azonban, hogy a katonák valahogy fel lesznek turbózva, annál nagyobb. Régóta kísérletezik az emberiség szuperkatonák kifejlesztésével: a náciktól kezdve a hidegháborús időkben a CIA is komolyan vette ezt a feladatot. A legújabb megközelítés azonban nem a biológiai feljavítást veszi célba, hanem a külső megerősítést: nem Amerika kapitányokat szeretnénk csodaszerekkel előállítani, egyszerűen megelégszünk a Vasemberrel is.

Az emberek köré olyan mesterséges külső vázat (angolul sokkal vagányabban hangzik: exoskeleton) szeretnének a tudósok építeni, ami nagymértékben megnövelné a teherbírását a pilótának, így erősebb és akár gyorsabb is lehetne. A jelenlegi technológia a Vasembertől még messze áll, de azért nem szívesen keverednénk közelharcba egy ilyen szörnyeteggel.

A könnygáz a múlté

Még ha nem is halálos, a V-MADS (Vehicle-Mounted Active Denial System) fegyver annyira zseniális (és egyben beteg), hogy mindenképpen érdemes szót ejtenünk róla: ez az egy eszköz katonák tömkelegét tudja meghátrálásra kényszeríteni egyetlen másodperc alatt. A V-MADS a mikrohullámú sütőkhöz hasonlóan működik, azaz olyan frekvenciájú elektromágneses hullámot bocsát ki, ami a vízmolekulákat mozgásba hozza, így gyakorlatilag felmelegíti az anyagot. Egy mikróba rakott csirkecombnak érezheti magát az az ember, akire ezt a fegyvert irányítják: kibírhatatlan égő érzete támad, és bármit megtesz, hogy meneküljön a sugár útjából. Veszélyesnek hangzik, de a V-MADS teljesen ártalmatlan, csak a bőr legfelső, elhalt rétegéig hatol be a sugárzás, és csak ott hozza létre az égető érzést.

Lézerek

A lézerfegyverek fejlődésével lehetséges, hogy egy jövőbeli ütközet alig fog különbözni egy Star Wars-csatajelenettől? Akár ez is megeshet, fejlesztés alatt állnak ugyanis olyan lézerfegyverek, amelyek leválthatják majd a katonák jelenlegi fegyverzetét (bár egy igazi csatában valószínűleg mindkét oldal tudna célozni, nem úgy, mint a Star Warsban). Számos előnye van a lézerfegyvereknek: sokkal kevesebb tisztítást igényelnek, mint a jelenlegi társaik, és amíg van energiája, nem fogy ki a lőszerből. Egyúttal jelenleg pontosan ez jelenti a hátrányát is: olyan sok energiát fogyaszt egy lézerlövés, hogy azt egyszerűen a jelenlegi akkumulátoraink nem bírják rendesen kiszolgálni.

Az amerikai hadsereg azonban tesztelt már olyan, hajóra erősített lézert, amellyel repülő objektumokat könnyűszerrel hatástalanítani lehet. Úgy tűnik, valóban közeledünk a lézerhadviselés elterjedéséhez.

A hálózat csapdájában

Az eddig bemutatott fegyverek mind-mind hatástalanok a megfelelő számítógépes támogatás nélkül. Célszerű tehát az ellenség számítógépes rendszerét is támadás alá venni, így gyakorlatilag az egész modern hadigépezet egyszerre bénítható meg. Lehetséges, hogy a jövő háborúit informatikusok és hackerek fogják megvívni? Olyannyira, hogy ilyen értelemben – ahogy azt már kifejtettük – az Egyesült Államok és Irán már harcban állnak.

Az iráni urándúsító telepek jelenleg is igazán népszerű célpontjai a kibertámadásoknak: 2011-ben egy számítógépes férget juttattak be egy ilyen telepre, ahol az megsemmisítette az urándúsító berendezések ötödét. Egy fokkal élvezetesebb volt egy 2012-es támadás, ahol a támadók véletlenszerűen elkezdték lekapcsolgatni az egyes rendszereket, közben pedig minden hangszóróból teljes hangerővel a Thunderstruck-ot bömböltették az AC/DC-től. A zenei ízlésükre nem lehet panasz.

Lehet tehát csatázni emberáldozatok nélkül is, de valószínűleg ilyen soha nem lesz. Bármi is történjék, a jövő háborúi már egyáltalán nem olyanok lesznek, amilyenekhez hozzászoktunk a XX. században. Bemutattunk néhány fejlesztést, amelyek nagy valószínűséggel megjelennek majd a csatatereken – de a teljes helyzetet nem tudjuk vázolni. A legfélelmetesebb fejlesztések valószínűleg azok, amikről nem tudunk – és lehet, hogy nem is akarunk tudni.

(Forrás: The Atlantic Wire, Motherboard, BBC, Vice, Wired, Geek, CBC)

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon