Spoiler: a felelőst beperelték, de ő nyert.

A világ első parkolóóráját, az 1. számú Park-O-Metert 1935. július 16-án Oklahoma City városában az akkori First Street és a Robinson Avenue délkeleti sarkán helyezték forgalomba. De miért volt rá szükség?

Kezdjük onnan, hogy 1913-ban a becslések szerint még csak nagyjából háromezer autó volt Oklahomában (mármint az egész államban), ez a szám viszont a következő két évtizedben megsokszorozódott: 1930-ban például már 500 ezerre ugrott. Erre azonban a korabeli infrastruktúra nem volt felkészülve: a belvárosi parkolóhelyeket az ott dolgozók elfoglalták – gyakran eltorlaszolva az utat a boltok bejáratai előtt –, így senki másnak nem maradt hely. Ez azt is jelentette, hogy a potenciális vásárlók gyakran csak továbbhajtottak az üzletek mellett, ami a boltok forgalmának visszaeséséhez vezetett. A kereskedők érthető okokból kifolyólag felháborodtak ezen, panaszaikkal pedig a Kereskedelmi Kamarához fordultak, ami a Közlekedési Bizottság elnökét, Carl C. Magee-t bízta meg a probléma megoldásával.

Magee egy olyan szerkezet megalkotását tűzte ki célul, ami kicsi, időzíthető, olcsón gyártható és ellenáll az időjárás viszontagságainak, valamint a rongálásnak. 1932-ben megtervezett és megépített egy kezdetleges modellt, amire 1932. december 21-én szabadalmat nyújtott be. A koncepció azonban finomításra szorult, ezért egy valóban működő prototípus megépítése érdekében összefogott az Oklahomai Állami Egyetem Mérnöki Tanszékével, és kiírtak egy 240 dolláros fődíjjal járó pályázatot, azonban a beérkezett pályaművek egyike sem bizonyult működőképesnek.

Végül a Mezőgazdasági és Gépészeti Főiskola professzora, Holger G. Thuessen és volt hallgatója, Gerald A. Hale készített egy egészen használható szerkezetet (ez a Black Maria névre hallgatott), amit aztán Magee kissé átalakított, majd 1935. május 13-án először „Dual”, majd „Park-O-Meter” néven szabadalmaztatott.

Ez egy mechanikus, ötcentessel működő szerkezet volt, amit a pénzérme bedobása után egy indítókarral lehetett működésbe hozni. Volt rajta egy időt mutató kijelző, illetve egy kis piros zászló, ami a parkolóidő lejártával felcsapódott.

1935. július 16-án pedig már üzembe is helyezték a világ első parkolóóráját Oklahoma Cityben.

A városban összesen 175 mérőórát szereltek fel (a járdaszegély mentén nagyjából 6 méterenként) és teszteltek, és amikor a rendszer sikeresnek bizonyult, az egész belvárosban parkolóórákat helyeztek el, ennek pedig több hozadéka is volt Oklahoma Cityben:

  • rendezte a város parkolási problémáját;
  • bevételt hozott a város kasszájába (óránként öt cent volt a parkolás díja);
  • fellendült a kereskedelem; valamint
  • megugrott belvárosi ingatlanok értéke.

Ezzel Magee elindított egy trendet, és országszerte megjelentek a parkolóórák a városokban – az 1940-es évek elejére már több mint 140 ezer ilyen szerkezet működött szerte az Egyesült Államokban.

Hozzánk csak mintegy 30 évvel később érkezett meg a parkolóóra, Magyarországon ugyanis csak a 1970-es évek elején jelentkeztek a parkolási gondok, főleg a főváros frekventált csomópontjain. Az első parkolóórát 1974-ben állították fel Budapesten a Vörösmarty téren, egy- és ötforintos érmékkel működött.

A díjköteles parkolás bevezetésének egy cseppet sem örültek a városlakók: tiltakoztak ellene (többször megkísérelték megrongálni a parkolóórákat), sőt Magee ellen jogi lépéseket is kezdeményeztek, azaz beperelték a mérőórák miatt, mondván: amerikaellenes, mivel az autóvezetőket arra kényszeríti, hogy a gépkocsijuk után adót fizessenek, és így a törvényes eljárás nélkül megfosztják őket a pénzüktől. Magee azonban megnyerte a pert.

(Forrás: Oklahoma Historical Society, History, fotó: Oklahoma Historical Society, Fortepan)

Ez is érdekelhet:

Tudod, miért volt Einsteinnek őrültprofesszor-frizurája?

Nem azért, mert őrült lett volna, vagy mert professzor volt.

Támogatott és ajánlott tartalmaink
Ahol a csúcsminőségű bútor életszemléletté nemesül
Hirdetés