Van eszed, de nincs pénzed? Mire megy az ember a szellemi tőkével, ha egy vállalkozást akar beindítani? Hogyan működik a nem pénzbeli apport szellemi javak esetén?

Igaz, hogy a korábbi hárommilliós törzstőke helyett már pár éve potom félmillió forint kezdőtőkével is lehet kft-t alapítani, sokunknak azonban még ennek az összeszedése is nehézséget jelenthet. Erre kínál megoldást a nem pénzbeli hozzájárulás (közismertebb nevén apport). Ez lehet vagyoni értékkel rendelkező ingatlan, ingóság is, de akár szellemi alkotáshoz fűződő jog is. Mi most ez utóbbival foglalkozunk, mivel a definiálása talán ennek a legnehezebb.

Készpénz-apport

Maga a gazdasági társaságokról szóló törvény nem igazán korlátozza e tekintetben a társaság alapítóit szóval tulajdonképpen bármit bevonhatnak ebbe a körbe. Ráadásul a törvény már nem ír elő kötelező készpénz-apport arányt, így akár tisztán nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható kft. Viszont, ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.

Szabadalmak értékelése

A szabadalmak értékét például nem az előállításukra fordított költség, hanem a felhasználásukkal elérhető többletjövedelem határozza meg. Elfogadott módszer, hogy az elérhető 5-8 évi licencdíj összegéből indulnak ki.

Szabadalmak, védjegyek A szabadalmas apportálhatja a társaságba saját találmányára vonatkozó valamennyi jogát, vagy azok egy részét. Sőt, ha esetleg hasznosítás szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján esetleg más feltaláló szabadalmainak – mondjuk egy, a földönkívülieket a hélium-3 bányákból távol tartó elektromos kerítés – jogaival is rendelkezik, azt is a cégbe apportálhatja. Feltéve, ha a szerződésben a felek kikötötték, hogy a megszerzett hasznosítási engedély harmadik személyre átruházható.

Védjegy is bevihető Akkor sem kell csüggedni, ha egy vagy több lajstromozott védjegyünk van, a törzstőke ezzel is felturbózható. Az apportra a védjegy jogosultjának, illetve annak van jogszabályi lehetősége, aki a védjegyből eredő valamennyi vagyoni jogot megszerezte, vagy olyan használati szerződés alapján szerzett jogot a védjegy használatára, amely feljogosítja arra, hogy azt harmadik személy részére átruházza.

Apportálható szerzői vagyoni jogok Mi a helyzet akkor, ha az alapító mondjuk a szerzői jogait szeretné egy cégbe „bevinni”? A zeneszerző az operáit, a regényíró a legfrissebb bestsellerét, de leggyakoribb esetben például szoftverjogokat is rendelkezésre lehet bocsátani nem pénzbeli hozzájárulásként. A szerzői jogoknak két csoportja van, a személyhez fűződő és a vagyoni jogok. Előbbieket a szerző nem idegeníti el, utóbbiak viszont szabadon apportálhatók akár a szerző, akár az erre felhatalmazott jogosult által. A felhasználási szerződés alapján a jogszerző csak akkor jogosult a felhasználási jog átruházására harmadik személy részére, ha azt a szerződés számára kifejezetten megengedi. Egyes esetekben (pl. szoftver, adattár) a vagyoni jogok átruházhatók, így az azt megszerző már szabadon rendelkezhet velük, ezért akár egy társaság alapításánál is igénybe veheti őket.

A know-how apportálhatósága A know-how, a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki szervezési ismerete, a közkinccsé válásig illeti meg a jogosultat. Legyen az akár egy csokoládé-receptje vagy az ügyfelek becserkészésének egyedi módja. A know-how lényeges eleme tehát a titkosság, az ismeretnek a nyilvánosságtól való elzártsága. Mivel a know-how vagyoni értékkel rendelkező, forgalomképes szellemi termék, így apportálható.

Az érték meghatározása A jelenleg hatályos törvények ugyan nem követelik meg e tekintetben könyvvizsgáló igénybevételét, mégis ajánlatos az értékelésnél hozzá fordulni. Az apport felülértékelése tilos, tehát a társasági szerződésben meghatározott érték nem lehet magasabb, mint amilyen értéket az apport a valóságban képvisel. Az alulértékelés azonban lehetséges. A nem pénzbeli betét túlértékelésének tilalma nemcsak a hitelezők érdekeit védi, hanem a többi tagét is, mivel a fiktív törzstőke képzését és a vagyoni szolgáltatással arányban nem álló üzletrész – tagsági jogok – megszerzését célozhatja.

Nagy fába vágja tehát a fejszéjét az, aki a nem pénzbeli hozzájárulást szellemi javakkal akarja kiváltani, viszont egy cégbe bevitt joggal később rengeteg tőke kovácsolható.

Ha kíváncsi vagy, mennyit kaphatsz jövőre egy füves ciki elszívásáért, kattints ide!

Magyarország egyik legnagyobb szexshopja! Válogass több, mint 6000 termék közül a Vágyaim.hu shopban! (X)